A globális húskereslet évtizedek óta töretlenül emelkedik. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adatai szerint a globális hústermelés ötszörösére nőtt az 1960-as évek óta. A várakozások alapján
2023-ban nagyjából 364 millió tonna húst fog megtermelni a világ,
míg 2010-ben csupán 293 millió tonnát, 1990-ben 180 milliót, 1961-ben pedig csupán 71 millió tonna húst termelt a húsipar. Miként arról az Origo beszámolt, az egyes régiók közül magasan Ázsia vezeti a globális ranglistát a hústermelésben.
A globálisan megtermelt húsmennyiségnek a jelentős része baromfi. A 2023-ra várt termelésből 143 millió tonna esik ebbe a kategóriába. Sertéshúsból 122 millió tonna, szarvasmarhából 76 millió tonna, míg juhból 17 millió tonna várható.
A FAO adatai alapján a Visual Capitalist azt is megvizsgálta, hogy az egyes hústípusok fogyasztása miként oszlik meg a világ országaiban és régióiban. A baromfihús dominanciája itt is látványos,
összesen 70 országban (vagyis a vizsgált országok nagyjából 40 százalékában) ez a legnépszerűbb húsfajta.
A második helyre a hal és a tengeri állatok húsai kerültek. Ezek 56 országban voltak a legnépszerűbbek.
Noha az elemzés hangsúlyozza, hogy a hal húsként való definiálása vitatott, illetve kulturálisan eltérő a megítélése, a kutatás szempontjából mégis praktikus figyelembe venni, mivel így teljesebb kép rajzolódik ki a fogyasztásról.
Az egy főre eső húsfogyasztás összességében három országban, illetve területen kiemelkedően magas.
Ez a három ország Hongkong, Izland, valamint Makaó.
Makaó és Izland, egy főre eső, összesített éves húsfogyasztása (a FAO 2020-as adatai alapján), 176,9, illetve 180,9 kilogramm volt, míg Hongkongban a fogyasztás a 200 kilogrammot is meghaladta (pontosan 202,1 kilogramm volt).
A negyedik helyre egy kis mikronéziai sziget, Nauru került, 156,2 kilogrammal, melyet az Egyesült Államok követett 151,4 kilogrammal.
Noha abszolút értéken az USA és Kína a két legnagyobb baromfihús-fogyasztó, lakosságarányos fogyasztásban viszont csak a 7. és a 112. helyet szerezték meg a globális listán, 58,7, illetve 15,6 kilogrammal.
Az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás tekintetében ugyanis egy alig több mint 100 ezer lakossal bíró szigetcsoport, St. Vincent és a Grenadine-szigetek vezeti a ranglistát, 74,7 kilogrammal.
Ebben a kategóriában főleg kisebb szigetek állnak az élvonalban, leszámítva a második helyen álló Izraelt (68,9 kilogramm).
Bár Hongkongban a tengeri húsok és a baromfi is igen népszerű, itt fogyasztják, lakosságarányosan, a legtöbb sertéshúst – évi 55 kilogrammot.
Ez az egyetlen húskategória azonban, ahol az európai országok sorra magas helyezést értek el. Hongkong után ugyanis öt európai ország következik: Lengyelország (55 kilogramm), Spanyolország (52,6 kilogramm), Litvánia (50,7 kilogramm), Horvátország (49,6 kilogramm), valamint Magyarország (48,3 kilogramm).
Az európai országok közül a top 10-be fért még be Ausztria (8.), Csehország (9.), valamint Németország (10.) is – a listát Makaó egészíti ki a 7. helyen.
A hal esetében lehengerelő a listavezető fogyasztása, a többi hústípushoz képest is.
Az éllovas Izland, ahol a vizsgált évben az egy főre eső fogyasztás 90,6 kilogramm volt.
A második helyre a Maldív-szigetek került 83,1 kilogrammal, míg a harmadik Makaó (73,2 kilogramm) lett. Itt a top 10-ben egyetlen európai ország szerepel csak, a 6. helyen álló Portugália (60 kilogramm).
Az izlandi halfogyasztás olyan hatalmas, hogy ha az egyes hústípusok listavezetőit összevetjük, akkor magasan Izland a legnagyobb fogyasztó a saját nyertes kategóriájával. Az éllovasok külön versenyében a második St. Vincent és a Grenadine-szigetek baromfifogyasztása.
A marhahús tekintetében Argentína vezeti a globális rangsort, egy főre eső 46,9 kilogrammos fogyasztással. A második helyen Zimbabwe (42,3 kilogramm), míg a harmadik helyen az Egyesült Államok (37,9 kilogramm) áll. A listán kiemelkedik még (30 kilogramm fölötti fogyasztással) Ausztrália, Brazília, valamint Üzbegisztán.
A fenti kategórián kívül az elemzésben helyet kapott egy „más húsok" nevű kategória is. A vadhúsok mellett ide tartozik például a nyúl, a teve vagy a ló.
Ezt a listát elképesztő előnnyel egy 10 milliós lakosú óceániai állam, Pápua Új-Guinea vezeti, 46,3 kilogrammal.
Ennek oka, hogy az ország nemzetközi összevetésben is nagyon sok vadhúst fogyaszt. Vannak egész falvak, ahol a húsfogyasztás szinte kizárólag erre korlátozódik.
Érdemes még megemlíteni Mongóliát, ahol (a mélyen gyökerező kulturális hagyományok miatt) kiemelkedően magas a birka- és a kecskehús fogyasztása. Ezekből összesen 66 kilogramm az egy főre eső éves fogyasztás az országban.
Tekintve, hogy a hal megítélése nem egyértelmű, az elemzők azt is megvizsgálták, miként állna össze a rangsor, ha a halat és a tengeri húsféléket nem vesszük figyelembe.
Ebben az esetben Izland, Portugália és Makaó például azonnal kiesne az élvonalból.
Az így összeálló ranglistát Hongkong vezetné (136,3 kilogramm), míg az USA lenne a második (128,6 kilogramm), Ausztrália (121,5 kilogramm) pedig a harmadik. Érdekesség viszont, hogy Mongólia (111,6 kilogramm) nemcsak hogy felkerülne a top 10-es listára, de azonnal a negyedik helyen végezne. A legnagyobb vesztes egyébként Japán lenne, amely a halfogyasztás figyelembe vétele nélkül 40 helyet esne vissza a ranglistán.