Szokatlanul nagymértékben csökkenhetett a múlt hónapban az infláció, ami két tényezőből fakad: egyrészt a tavaly évi magas bázisból, mivel az elmúlt év júliusában egy hónap alatt több mint 2 százalékkal drágult a fogyasztói kosár, másrészt a most júliusban várható némi árcsökkenésből. A 0,1 százalékos defláció elsődleges motorja az élelmiszerek áresése lehetett – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb inflációs adatokat.
Virovácz Péter összességében olyan lényeges kockázatot nem lát, amely felülírná az év végére vonatkozó egyszámjegyű várakozást. Sőt, szerencsés esetben – a forint erősödése és a nyersanyagok árának csökkenése révén –
akár már októberben is meglehet a 10 százalék alatti mutató
– jelezte a szakember. Hozzáfűzte: jelenleg nagyobb biztonsággal állítható, hogy egy hónappal később, novemberre már érdemben ez alatt lesz.
Hasonló forgatókönyvre számít Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior makrogazdasági elemzője is, aki úgy véli,
az egyszámjegyű infláció újabb sokkok nélkül már novemberben elérhető lehet.
Felfelé mutató kockázatot leginkább a hazai fizetőeszköz gyengülése jelentene – közölte.
A múlt hónap fontos mérföldkő lehetett az infláció elleni harcban, az egyszámjegyű cél elérésében:
a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzői konszenzus alapján tavaly szeptember óta először kerülhet 20 százalék alá a fogyasztói árak emelkedése, emiatt éves alapon 17,7, havi alapon pedig 0,1 százalékos lehet az infláció mértéke.
Júniusban még éppen 20 százalék fölött volt a pénzromlás, ám azóta több minden történt, ami egyszerre segítette vagy épp tompította az infláció csökkenését.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője – aki 18,4 százalékos becslésével a legpesszimistább – azt mondta, hogy idén a mostani adatot volt a legnehezebb előre jelezni. Szerinte is biztos, hogy az éves alapú pénzromlás üteme csökkent, de annak alakulását három tényező egyszerre határozta meg:
Az elemző szerint a magas árak lépcsőzetes bázisba kerülése, a tavalyinál jóval alacsonyabb energiaárak, a gyenge belső kereslet, a mérsékeltebb külső infláció, valamint az erősebb verseny lehetővé teszik az infláció fokozatos lassulását. Ez az elmúlt hónapokban nemcsak azt jelentette, hogy nem nőttek annyira gyorsan az árak, hanem több termék esetében mérséklődtek is.