A koronavírus-járvány alatt a legtöbb országban szüneteltek a tömegrendezvények, így a koncertek is, így számos előadó komoly anyagi nehézséggel nézett szembe. A zenészek legfőbb bevételi forrását ugyanis a koncertek adják, mégpedig nem pusztán a jegybevételek, hanem a járulékos termékekből (például ajándéktárgyakból) befolyó összegek.
Az elmúlt években azonban a koncertjegyek árai is látványosan megemelkedtek. A Pollstar zenei magazin például nemrég rámutatott, hogy míg 1996-ban egy kiemelkedő észak-amerikai koncertre az átlagos jegyár mindössze kevesebb mint 30 dollár volt, addig ma ez már 108 dollár körül mozog.
Ez ráadásul még a 2019-es év átlagárához, vagyis a járvány előtti utolsó évhez képest is 18 százalékos növekedésnek számít.
Összességében ma 30-40 százalékkal drágábbak a koncertjegyek, mint a járvány előtt. A drágulás mögött részben a megemelkedett költségek állnak, de fontos szempont, hogy nem csökkent a kereslet a rajongók felől. Ezt bizonyítja, hogy az iparági adatok szerint nemcsak a jegyárak emelkedtek 2019-hez képest, de eladott jegyek száma is.
A top 100 észak-amerikai koncert esetében az idei év első felében az átlagos bruttó jegyár-bevétel 856.206 dollár volt, ami 24,4 százalékos növekedés a 2019-es első félév 688.535 dolláros átlagához képest. Vagyis a koncertjegyek drágábbak lettek.
Mindez viszont nem tántorítja el a rajongókat. Egy közelmúltban készített felmérés szerint
a rajongók 87 százaléka mondta, hogy inkább spórol az élete egyéb területein, de akkor is kifizeti a magasabb jegyárat, hogy lássa a kedvencét.
Így lehetséges az is, hogy - miként az Origo megírta - Taylor Swift maratoni koncertturnéja minden rekordot megdönthet.
Ez lehet ugyanis az első olyan turné, amely eléri az 1 milliárd dolláros bevételt.
A The Richest összesítése alapján mutatjuk, melyek voltak a zenetörténet eddigi legdrágább koncertjegyei. A fent vázolt trendekhez illeszkedve, a listát egyértelműen a koronavírus-járvány utáni fellépésekre kínált jegyek uralják.
Lapozzon, a cikk a következő oldalon folytatódik!