A világ leggazdagabb emberei olyan kiterjedt cégbirodalmakat működtetnek, melyek számos vállalatot és márkát foglalnak magukban.
A szupergazdagok körében azonban két különböző stratégia figyelhető meg.
Az egyik típusba azok az üzletemberek tartoznak, akik egy meghatározott területen tevékenykednek, és ott terjeszkednek. A másik típus viszont több, egymástól teljesen különböző iparágba vásárolja be magát.
Utóbbi kategória legfőbb képviselője Jeff Bezos, az Amazon alapítója. Már maga az Amazon is egy külön cégbirodalom, ugyanis az e-kereskedelmi vállalatként indult társaság mára számos különböző tevékenységgel foglalkozik. Olyannyira, hogy az Amazonnak ma már a felhőalapú szolgáltatásokkal foglalkozó üzletága (Amazon Web Services) a legfontosabb egysége.
Bezos azonban 2000-ben megalapította a Blue Origin űrrepülési céget, 2013-ban pedig megvásárolta a The Washington Post című lapot.
Emellett Bezos tulajdonában van (többek között) a Twitch nevű streamingplatform (ezt 2014-ben vette meg), a Whole Foods (2017), valamint a legismertebb filmes adatbázist üzemeltető IMDb (1998).
Hasonló szemlélettel dolgozik Elon Musk is, akihez két különböző iparágban működő cég tartozik, a Tesla és a SpaceX.
Musk 2016-ban emellett megalapította a The Boring Company nevű vállalatot, legutóbb pedig megszerezte a ma már X néven működő Twittert.
Hogy teljes legyen a kép, Musk tulajdonában van az agyi implantátumokkal kísérletező Neuralink is.
Bezos és Musk mellett a veterán Larry Ellison is szeret kísérletezni a befektetéseivel. Ellison az Oracle technológiai vállalat legnagyobb részvényese, de mára megvette Hawaii hatodik legnagyobb szigetének (Lana'i) 98 százalékát, ahol jelenleg is él. Emellett megalapította a Sensei Ag nevű céget, amely közlése szerint egészséges és megfizethető élelmiszereket termel, innovatív gazdálkodási technikák segítségével.
A legtávolabb viszont Bill Gates jutott az eredeti vállalkozásától. Gates mára csupán 1 százalékos részesedéssel rendelkezik az általa alapított Microsoftban, és ma már főként a feleségével létrehozott alapítvány (The Bill and Melinda Gates Foundation) igazgatásával foglalkozik. Bár Gates időközben alapított újabb cégeket, ezek elsősorban megújuló energiában utaznak.
A másik nagy csoportba olyan „kitartó" üzletemberek tartoznak, akik egy jól körülhatárolható területre koncentrálnak.
Közülük kiemelkedik Bernard Arnault, Warren Buffett, valamint Mark Zuckerberg.
A francia Arnault az LVMH luxusóriás legnagyobb részvényese, és bár a vállalathoz számtalan márka tartozik, ezek mind luxuscikkeket forgalmaznak. A névadó Louis Vuitton, illetve a Moët & Chandon és a Hennessy márkák mellett az LVMH tulajdonában van (sok egyéb mellett) a Tiffany ékszermárka, a Dior, a Sephora, valamint a Bulgari is.
Hasonló utat járt be a Facebook (ma már Meta) alapítója, Mark Zuckerberg. A technológiai vállalkozó olyan cégeket vásárolt meg a közösségi médiaplatform égisze alatt, mint az Instagram, a WhatsApp, valamint a VR szemüveggyártó Oculus – utóbbi jelenleg Reality Labs néven működik.
Az egyik legtekintélyesebb amerikai befektetőnek számító Warren Buffett ugyancsak híres a következetes üzleteiről. Buffett általában erős, hosszú távú növekedést garantáló vállalatokba és iparágakba fektet, és ezek közül is kiemelkednek a fogyasztási cikkeket gyártó cégek - írja a Statista.
Az általa alapított Berkshire Hathaway révén az évtizedek alatt cégek egész sorában szerzett jelentős részesedéseket.
Ezek közé tartozik például a Dairy Queen, a Geico autóbiztosító, vagy a Duracell.
Érdekesség, hogy a világ leggazdagabb emberei az egymás cégeiben való részesedéseiken keresztül is kapcsolatban állnak egymással. Míg Larry Ellison például a Tesla 1,4 százalékát birtokolja, addig Bill Gates alapítványának legnagyobb részvényese a Berkshire Hathaway.