Ez az elképzelés áll egy új projekt mögött, amelyet Michael Rivera, a CU Boulder ATLAS Intézetének és Számítástudományi Tanszékének adjunktusa vezet. Ő és kollégái kifejlesztettek egy olyan módszert, amellyel tárgyak széles skáláját lehet 3D-ben kinyomtatni egy olyan paszta segítségével, amely teljes egészében régi kávézaccból, vízből és néhány más fenntartható összetevőből áll.
A csapat már kísérletezett azzal, hogy a kávézaccból ékszereket, ültetőcserepeket, sőt, stílusosan még kávés csészéket is készítsenek.
A technika elég egyszerű ahhoz, hogy némi módosítással a legtöbb könnyen hozzáférhető, lakosság által is használható 3D nyomtatóval is működjön.
„A kávézaccból rengeteg mindent el lehet készíteni" – mondta Rivera. „És amikor már nem kell, visszadobhatod a darálóba, és a kávézaccot ismét fel lehet használni a nyomtatáshoz."
Amikor Rivera a Carnegie Mellon Egyetem végzős hallgatója volt, gyakran dolgozott egy pittsburghi kávézóban ülve, az Arriviste Coffee Roastersben. A kávézó egy helyi csoporttal kötött szerződést, akik elszállították és komposztálták a keletkezett kávézaccot. Ez a rendszer azonban a COVID-19 járvány idején leállt, a hulladék pedig kezdett felhalmozódni - írja a TechExplore portál nyomán a Magyar Mezőgazdaság.
„A tulajdonos azt mondta nekem: >Nem tudom, mit csináljak vele. Ezért egyszerűen kidobom<" – mondta Rivera, aki 2022-ben csatlakozott a CU Boulderhez posztdoktori kutatóként. „Ránéztem a zaccra, és azt mondtam: 'Talán tudnék vele kezdeni valamit'."
A legtöbb lakossági felhasználású 3D nyomtató a piacon ma valamilyen hőre lágyuló műanyaggal nyomtat. A legelterjedtebb a politejsav, vagyis a PLA. Ez az anyag elméletileg komposztálható, de a komposztáló létesítményeknek csak egy töredéke fogadja be. Ha a hulladéklerakóba dobják, ahová a PLA nagy része kerül, akár 1000 évig is eltarthat, amíg lebomlik.
A csapat módszere nagyon egyszerű: összekeverik a szárított kávézaccot két másik porral: cellulózgumival és xantángumival. Mindkettő gyakori adalékanyag az élelmiszerekben, és könnyen lebomlanak házi komposztálás során is. Ezután vizet adnak a keverékhez. „Nagyjából a mogyoróvaj állagára törekszünk" – mondta Rivera.
Ezt a keveréket nem lehet közvetlenül a 3D nyomtatóba tölteni, némi előkészület után. A nyomtatóhoz műanyagcsöveket és a kávézacc-pasztával töltött fecskendőt kell hozzáadni.
Az ezzel a módszerrel készült tárgyak meglepően stratabíróak. Száradás után a kávézacc majdnem olyan kemény, mint a vasalatlan beton.