Abij Ahmed etióp miniszterelnök az X mikroblogon jelentette be vasárnap a feltöltés negyedik, egyben utolsó fázisának "sikeres" befejezését, hangoztatva, hogy "a nemzeti szívósság minden nehézség ellenére meghozta eredményét".
A Kék-Nílus vizét áramtermelésre felhasználó óriásgát építése 2011-ben kezdődött és négymilliárd dollárba került.
A beruházás által érintett három ország - Etiópián és Egyiptomon kívül Szudán - augusztus 27-én jelentette be, hogy újrakezdték a vízfelhasználásról folyó, 2021 áprilisában megszakadt tárgyalásokat.
Etiópia szerint a 6000 megawatt kapacitásúra tervezett vízerőmű kulcsfontosságú gazdasági fejlődése áramszükségletének kielégítéséhez, Egyiptom és Szudán azonban egzisztenciális fenyegetésnek tekinti a gátat, mert vízszükségletük csaknem száz százalékát a Nílusból fedezik. Ahogy az Origo megírta, a létesítmény már a kivitelezésének megkezdése előtt feszültséget gerjesztett az érintett országok között, a hosszú építkezés alatt pedig a felek egymással folytatott vitája sokszor a fegyverrel való fenyegerés közelébe jutott.
Az 1,8 kilométer hosszú és 145 méter magas óriásgát feladata, hogy duplájára növelje az áramtermelést Etiópiában, ahol a mintegy 120 millió lakosnak csak a fele rendelkezik villamos árammal. A vízerőmű segítheti Etiópiát abban is, hogy Afrika legnagyobb áramexportőrévé váljon.