A szankciók tehát nagyon is működnek, csak nem úgy, ahogyan azt Brüsszelben gondolták: megadják azt a lendületet a keleti gazdaságoknak, amivel maguktól talán nem rendelkeztek -
írta legújabb cikkében Nagy Márton a Magyar Nemzetben. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint az amerikai csipszankciók éppen azt érték el, hogy Kínának ne maradjon más választása, mint önállóan kifejleszteni eddigi legjobb, hét nanométeres technológiával készült 5G-s mikrocsipjét a legújabb Huawei telefonhoz. A müncheni autószalon az idei évben pedig arról szólt, hogy Kína bemutathatta elsöprő autóipari fölényét is.
A kínai gyártók eladásai Európában az idei első hét hónap alatt 55 százalékot nőttek, a nulláról az összes értékesítés immár 13 százalékát elérve, miután Kína két év alatt lekörözte autóexportban Amerikát, Dél-Koreát, és beérte Németországot.
A nemzetközi sajtó mára felveti, hogy valójában nem Kína, hanem a Nyugat leste el évszázadokon át a másik tudását – papír, selyem, porcelán, puskapor, iránytű –, és a szankcióinknak köszönhetően gyorsan vissza is térünk ide, a listára hamarosan felvehetjük az elektromos autó technológiáit is - írta a miniszter.
Nagy Márton úgy látja, Németország már a háború előestéjén is megoldatlan strukturális problémákkal küzdött, de ezt a háború előtti globalizációs modell még el tudta rejteni. A megdrágított energiára való ideológiavezérelt átállás („nemnövekedés") eredményeként az ipari termelés és az építőipar zuhan, amelyekhez már a szolgáltatószektor is társult, a gazdasági aktivitás a járvány mélypontjánál látottakhoz esett vissza, a német gazdaság kilenc hónapja nem tud növekedni, az idei év pedig recesszióban telik majd. A beszerzésimenedzser-indexek (BMI) is tragikus fordulatról árulkodnak, a bejövő ipari megrendelések júliusban havi alapon 11,7 százalékot zuhantak, szemben a négy százalék körüli esésről szóló várakozásokkal.
A miniszer szerint nem lepődhetünk meg, hogy a német cégek ezért a lábukkal, a pénzükkel szavaznak, és külföldön keresik a beruházási lehetőségeiket. Amiből az is következik, hogy Amerika és Kína mellett Magyarország is nyerhet az áttelepülő vállalatok rohamából.
Magyarország megmentheti az európai ipar egy jelentős részét azzal, hogy a gazdasági béke színtereként, adottságait kihasználva az unióban tartja az európai vállalatokat, miközben új perspektívákat is kínál számukra.
Egyre többször fogjuk látni, hogy Magyarország egyfajta biztos és biztonságos találkozási helyet biztosít, a Németországban bezáró autóipari beszállítók így hazánkban nyitnak újra, és alakítanak ki értékláncokat ázsiai vállalatokkal.