A hatvanas években Philadelphiában egy rendőrségi statisztikai jelentés említette a hálaadás utáni pénteket Black Friday-ként, arra utalva, hogy hatalmas forgalmi káosz alakult ki a város útjain. A kifejezés és maga a statisztikai jelentés erős közérdeklődésre tartott számot, így a black friday beitta magát a közéleti szóbeszédbe. Ezt használták ki a kereskedők néhány évvel később, akik a hálaadás utáni péntekre hirdettek árukészlet kisöprés címén hatalmas akciókat (80-90 százalékos kedvezményeket). Ezek valóban fellendítették a forgalmat. Ám még az USA-ban sem számít ez a nap a legnagyobb forgalmúnak, logikusan azért, mert darabszámra ugyan megugrik a vásárlás, de az erős akciók miatt értékben sokkal kisebb bevételt hoz, mint a karácsonyt megelőző szombat, vagy vasárnap.
Európában a nyolcvanas években jelent meg a black friday,
Magyarországon 2014-től ismert szélesebb körben. A kezdetekkor valóban hatalmas kedvezményeket kínáltak a kereskedők, 50-70-90 százalékosakat, de csak egyetlen nap éjfélig tartották az ajánlatot és jellemzően egy-egy kurrens termékre. (Ekkor szinte minden kereskedő meghosszabbított nyitva tartással működött.) Egy évvel később a webáruházak is becsatlakoztak az akciós időszakba és ez alapvetően kezdte meg a jeles nap küldetésének átalakítását. A black friday lényege ugyanis az volt, hogy a kereskedők (műszaki cikk, játék, lábbeli, bútor, barkácscikk, lakásfelszerelés) kisöpörjék a raktáraikat, hogy legyen hely a karácsonyi szezonra megérkező új termékeknek. (Ma már egészen más készletezéssel, logisztikával dolgoznak a kereskedők, mint 20-30, vagy 40 évvel ezelőtt.) A webáruházakra viszont nem jellemző a hagyományos raktározás, innentől kezdve nekik valójában nem a raktárkisöprés volt az elsődleges céljuk.
A black friday marketing „hangzavarban" annak a szava hallatszott ki, aki rá tudott licitálni a konkurenciára. Így viszonylag gyorsan az egy napos akcióból egy hetes akciós időszak lett. Kisebb kedvezményekkel, de huzamosabb ideig fenntartott ajánlattal. A hangazavart elkerülve mások más mikor tartották a fekete pénteket, illetve a fekete hetet, így szépen lassan egy egész hónapot felölelő akciós időszakká vált a november, amely 2014-ben már itthon is erős kiskereskedelmi szezonnak számított. (Megjegyzendő, hogy a 2000-es évek előtt az október és a december volt nagyon erős, a november a takarékoskodás időszakának számított.) A black friday megjelenésével a novemberi kiskereskedelmi forgalom lassan, de biztosan felzárkózott a december mellé. Ugyanakkor az előre hozott vásárlásokkal a december kissé veszített jelentőségéből, de a kiskereskedelem elérte, hogy ne egy, hanem két hónapra koncentrálódjon a karácsonyi szezon. Mindez könnyebbséget jelent humánerő és kapacitás optimalizálás tekintetében. Nehézséget viszont a készletezésben okoz, hiszen ha valaki túlrendeli magát (nehezebb két hónapra előre látni, mint egyre), annak a nyakán marad az áru és akciózhat januárban, meg februárban is – ma már mindkét hónap ugyancsak erősnek számít, pont emiatt.
Az akció jellemzően nem növeli a boltok profitját, hiszen minden egyes akciós terméknél a bolt minimum a saját árrése terhére tesz ajánlatot, de az sem ritka, ha a terméket beszerzési áron, vagy az alatt kínálja. Magyarán ez a boltoknak egyfajta reklámbefektetés annak érdekében, hogy a vevőnek a vásárláskor a bolt márkája jusson eszébe. Tehát magából a black friday időszakból (az eredeti küldetés szerint) valódi profit nem származna, vagy nem származik. Ám a nagy vállalkozások beépítik a teljes éves forgalmi tervükbe az időszakot és annak megfelelően kalkulálják ki a kedvezményeiket is. Nem véletlen, hogy az elmúlt néhány évben eltűntek a 80-90 százalékos kedvezmények és 50-70-el is rendkívül ritkán lehet találkozni. Ha igen, azokból a termékekből is minimális van, aminek az akciós áron történő értékesítése semmilyen bevételkiesést nem okoz a kereskedőnek. (Ezekkel az akciós felhívásokkal gyakran vissza is élnek a kereskedők. Az akciókkal ma már nem lehet, szabályozzák az akciók mértékét, a kedvezményeket a termék egy hónapos legalacsonyabb átlagárához képest kell megállapítani, ami megakadályozza, hogy egy kereskedők az egyik héten 30 százalékkal megemelje egy termék árát, amit a következő héten 20 százalékos kedvezménnyel felkínál, így nyer rajta.) Mára boltok túlnyomó többsége (a webes piac 90 százaléka) tervezi a black friday-t. Tavaly 60 millió termékajánlat keletkezett és a webes 1200 milliárd forint értékű egész éves forgalom 12-15 százaléka keletkezett ebben az időszakban. De mindez a hazai kiskereskedelem éves 17 ezer milliárd forint értékű forgalmának rendkívül kicsiny szelete, vagyis maga a black friday nem olyan erős, mint amennyire „hangos".
„A cikket támogatta a Black November szervezője, a Media Markt."