Szenzációs felfedezés: így ismerik fel mindennél korábban az Alzheimer-kórt - videó

A demencia főleg az idősebb korosztályokat érinti, de nagyon fontos a korai megelőzés és felismerés

A neurokognitív betegségek 200-250 ezer embert érintenek hazánkban. Mivel azonban ezeknél a betegségeknél a családtagok is fokozott terhelés alatt vannak az állandó gondozás miatt, így a ténylegesen érintettek száma az egymilliót is meghaladhatja. A betegek számának a csökkentésében kiemelt szerepet játszik a a betegség korai, akár a tünetek megjelenése előtti szakaszában való felismerés. Többek között a neurokognitív zavarok korai felismerési lehetőségeinek vizsgálatával is foglalkozik az a tavaly megalakult kutatási centrum, amely vendégül látta az Origót.

Új kutatási centrum vizsgálja a neurokognitív betegségeket

Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (OMIII) 2013 óta folynak az Alzheimer-kór és az epilepszia közötti kapcsolatokat vizsgáló kutatások. A munka a Nemzeti Agykutatási Program keretén belül indult el Prof. Dr. Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatójának vezetésével. Az elmúlt közel 10 évben az Alzheimerrel-kórral kapcsolatosan további kutatási irányokat indítottak, melyek sikeressége teremtette meg a lehetőségét annak, hogy 2022-ben az Intézetben megalakult a Neurokognitív Kutatási Centrum.

A centrum tudományos vezetője Dr. Horváth András Attila Junior Prima díjas klinikai agykutató, míg a centrum klinikai betegellátással kapcsolatos működését Prof. Dr. Kamondi Anita irányítja.

A kutató laboratóriumban 1 MTA doktora, 5 PhD fokozattal rendelkező szakember, 9 PhD hallgató és 15 graduális hallgató dolgozik, munkájukat egészségügyi szakdolgozók és adminisztrátorok segítik.

A demencia főleg az idősebb korosztályokat érinti, de nagyon fontos a korai megelőzés és felismerés Forrás: pixabay.com

Világszerte körülbelül 50 millió ember szenved Alzheimer-kórban, hazánkban is legalább 250.000 érintett beteg lehet.

A betegség, becslések szerint, időben történő diagnosztikával a páciensek mintegy harmadánál megelőzhető lenne.

Dr. Horváth András Attila elmondta, hogy a centrum a kutatási tevékenysége három fő irányvonalra koncentrál: az Alzheimer-kór korai felismerésére, a betegség korai felismeréséhez szükséges diagnosztika fejlesztésére, és a neurokognitív betegségek lefolyásának a vizsgálatára.
Az Alzheimer-kórban és más neurokognitív betegségekben megjelenő epilepsziás működészavar továbbra is a kutatás középpontjában áll, de

emellett vizsgálják az Alzheimer betegségben megjelenő autonóm idegrendszeri zavarokat, és az alvás szerkezetének megváltozását, mint a korai diagnózis lehetséges markereit.

Ezek mellett olyan biomarkereket keresnek, amelyek alkalmasak lehetnek a későbbi rizikó becslésére; továbbá olyan képalkotó kutatásokat is végeznek, amelyekkel lehetővé válhat az Alzheimer-kór minél korábbi felismerése.

Illusztráció Forrás: pixabay.com

Nagyon ígéretes kutatási terület a kézmozgás mintázatának elemzése. Ez a munka, mely a Nemzeti Agykutatási Program 3.0 keretében zajlik azt vizsgálja, hogy az írás, rajzolás jellegzetességeinek megváltozása, melyet nagy pontosságú szenzorokkal és mesterséges intelligencia alkalmazásával lehet megmérni, hogyan használható biomarkerként a neurokognitív betegségek korai diagnózisában.

Az egyik legfontosabb és egyben legpontosabb vizsgálat az Alzheimer-kór kimutatásában az agyvízelemzés, amely már egy éve elérhető Magyarországon is.

A központ kiemelten fontos célja volt, hogy a számos európai országban már rutinszerűen használt agyvízelemzést beemelje az Alzheimer-kór hazánkban is elérhető klinikai diagnosztikai algoritmusába, amely által az érintett betegek közel 100 százalékos pontosságú diagnózishoz juthatnak, és ezután célzott kezelést kaphatnak.

A pontos diagnózis ebben a betegcsoportban kiemelt jelentőséggel bír, mivel a mögöttes kórok kimutatása a megfelelő időben és dózisban beállított gyógyszeres terápiát alapvetően meghatározza

- mondta Prof. Dr. Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatója.

Fejlett diagnosztikai lehetőségek

A centrum egyik legfontosabb célkitűzése a diagnosztikai módszerek fejlesztése, melyeknek a segítségével a jövőben sokkal pontosabban és korábbi szakaszban felfedezhetővé válhatnának a neurokognitív betegségek. Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet és a Neurokognitív Kutatási Központ vezetőinek köszönhetően betekintést nyerhettünk abba, hogyan is zajlanak ezek a vizsgálatok, és mikre derülhet fény általuk.

Kollégánk részt vett azokban a vizsgálatokban, melyeket a Centrumot felkereső betegeknél elvégeznek: koponya MR, laborvizsgálatok, neuropszichológiai tesztelés, az autonóm idegrendszer vizsgálata és a kézmozgások finommotoros vizsgálata.

Az eredményeket a Centrum vezetője be is mutatta számunkra.

A koponya MR-vizsgálat kimutatja az agy szerkezeti eltéréseit, mint pl. az agyállomány csökkenését, ezért minden beteg vizsgálatánál elengedhetetlen. A laborvizsgálat során főként a B12-vitamin, a vas és réz mennyiségét, valamint a cukorbetegségre és a pajzsmirigy-betegségre vonatkozó adatokat figyelik. A neuropszichológia vizsgálaton a páciens memóriáját, tanulási képességeit, illetve figyelmét tesztelik, míg a finommotoros vizsgálaton a szem és a kéz koordinációját és a kézmozgások jellemzőit (sebesség, pontosság, stb) vizsgálják.

A központban jelentős szerepet kapott a mesterséges intelligencia alapú szűrési lehetőségek kialakítása is.

A frissen kialakított mozgáslabor a CursorInsight és a 4% Fitness támogatásával jött létre ipari-kutatói együttműködés keretében. Ezen kutatásokhoz természetesen jelentős idegélettani ismeretek is szükségesek, amelyek megismeréséhez fontos lökést adhat, hogy Dr. Horváth András Attila 2023-ban pályázatot nyert a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Lendület Programban.

A 2023-as év kiemelkedő eredménye, hogy a hazánkban a fiatal kutatók támogatásában legnagyobb presztízsű Lendület Program keretében olyan idegélettani kutatásokat tudunk elindítani, amelyek bizonyos népbetegségek között fennálló kapcsolatot vizsgálnak, mint például az Alzheimer-kór, az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Reméljük, hogy ez a kutatási programunk jelentős előrelépéseket eredményezhet majd a kognitív funkcióromlással járó idegrendszeri betegségek terápiás megközelítésében

- mondta Dr. Horváth András Attila.

Létrejött a Demencia Társadalmi Tanács

Az 1990-es években az orvostudomány felismerte, hogy a társadalom elöregedése miatt a neurodegeneratív betegségek hatalmas társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek majd az elkövetkező évtizedekben. Ez 2023-ra egyértelművé vált,

Európában a demenciát okozó megbetegedések a tartós egészségkárosodáshoz vezető okok között az elsők, míg a halálozási listán a 6. leggyakoribb tényezőként szerepelnek.

Ennek a kezelésére jött létre idén a Demencia Társadalmi Tanács, aminek az elsődleges feladata a demencia társadalmi hatásainak az enyhítése.

Ezen kívül kiemelt a demenciát övező társadalmi stigmák mérséklése, így növelve annak a lehetőségét, hogy az érintettek időben, megfelelő segítséghez jussanak

- mondta Dr. Erőss Loránd, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgató főorvosa és egyben a Tanács tagja.

Illusztráció Forrás: pixabay.com

A Tanács céljai közt szerepel az edukáció a témával kapcsolatban, a betegek számának a mérséklése a prevencióra való figyelemfelhívással,

mivel a nemzetközi adatok alapján az esetek mintegy harmadában a demencia kialakulása megelőzhető lehet.

Továbbá az is céljuk, hogy a betegség kialakulása esetén csökkentsék a beteg családtagjaira eső mentális és szociális terhelést, ilyen módon segítve a gondozó családtagok társadalmi integritásának megőrzését.

A Tanács célja olyan átfogó kampányok szervezése, amelyek segítik a családtagokat, azáltal, hogy felhívják arra a figyelmet, hogy milyen rizikótényezőkre kell odafigyelni az érintett beteg esetében, amely ronthatja tüneteit; gyógyszereit milyen módon kell adagolni; mikor kell sürgősséggel orvoshoz fordulni; és milyen esetekben, milyen módon kérhet hatékonyan egészségügyi vagy szociális segítséget

– mondta Dr. Erőss Loránd.