Nagy Márton: Jövőre a magyar lehet az egyik leggyorsabban növekvő uniós gazdaság

Budapest, 2023. március 31. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólal a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén a Parlamentben 2023. március 31-én. MTI/Illyés Tibor

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden részt vett a Fidesz-KDNP gazdasági kabinetjének ülésén, az Országházban. A tárcavezető a gazdasági kormányzásban bekövetkezett változások mellett az aktuális gazdasági folyamatokról és a jövő évi gazdasági kihívásokról tájékoztatta a kormánypárti parlamenti képviselőket - tájékoztatott közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Előadásában Nagy Márton kiemelte, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának az éve. A kormány teljesítette a vállalását, októberben egy számjegyűre, novemberben pedig 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt; miközben a gazdaságban is pozitív folyamatok azonosíthatók: megszűnt az ikerdeficit, újra nőnek a reálbérek, negyedéves alapon pedig növekszik a gazdaság.

Nagy Márton kiemelte, hogy

jövőre az Unión belül Magyarországon nőhet az egyik legnagyobb mértékben a gazdaság.

Az óvatossági motívum fokozatos oldódásával 10 százalék körülire csökkenhet vissza a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája, amely a reálbérek növekedése mellett egyre inkább támogathatja a lakossági fogyasztás bővülését.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2022-ben a teljes beruházási ráta meghaladta a GDP 28 százalékát, a magánszektor beruházásai hozzávetőlegesen 23 százalékot tettek ki. Az idei évben a beruházási ráta várhatóan 26 százalék körüli szintre mérséklődik az elmaradt állami beruházások miatt. A magánszektor beruházásai ugyanakkor gyorsan visszapattantak és a mutató elérheti a GDP 22 százalékát 2023-ban, és a GDP 23-24 százalékát 2024-ben.

Jövőre a magyar lehet az egyik leggyorsabban növekvő uniós gazdaság - emelte ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Fidesz-KDNP parlamenti gazdasági kabinetjének ülésén Forrás: MTI/Illyés Tibor

A kormány célja, hogy a beruházási rátát 25 százalék fölötti szinten tartsa. Az óvatossági motívum oldódása, valamint a reálbérek növelése a fogyasztás helyreállását fogja eredményezni, ami végső soron a hazai piacra termelő ágazatok termelésének és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel is segítve a belgazdaság megerősödését - állapította meg.

A tárcavezető mindezek mellett hangsúlyozta, hogy 2010 óta az aktivitási ráta Magyarországon jelentős mértékben, 56,7 százalékról 67,3 százalékra nőtt a 15-74 évesek között. Aláhúzta, hogy a gazdaság visszapattanásához arra van szükség, hogy a munkaerő-tartalék kihasználásával tovább bővüljön a foglalkoztatottság. Emiatt az idegenrendészeti törvény, így a vendégmunkások alkalmazásának szigorítása mellett tovább kell aktivizálni a hazai munkaerő-tartalékot, amelynek érdekében a kormány célzott programot fog kidolgozni.