Nagy Márton: 2024-ben nálunk fog a leggyorsabban nőni a GDP

Budapest, 2023. március 31. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólal a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén a Parlamentben 2023. március 31-én. MTI/Illyés Tibor

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy interjúban elemezte a magyar gazdaság jövő évi kihívásait. Egyebek között arról beszélt, hogy a reálbérek emelkedése a gazdasági fellendülés kulcsa, ugyanis a fogyasztás húzhatja a beruházásokat is. Emellett leszögezte: jövőre akár még az uniós források nélkül is Magyarországon fog a leggyorsabban nőni a GDP.

A gazdaságpolitika előtt álló kihívások széles köréről mondta el véleményét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában, amelyet a Világgazdaság szemlézett.

A tárcavezető kifejtette, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése már ismert, így ha a nemzetgazdaság egészében 10-12 százalékkal nőnek a fizetések, az infláció 5-6 százalék lehet jövőre, míg egyszámjegyű béremelkedés esetén az 4-5 százalékig mérséklődhet.

Hangsúlyozta, hogy a reálbérek 4-5 százalékos emelkedéséhez már csak azért is vissza kell térni, mert a fogyasztás növekedése indíthatja be a gazdaság fellendülését. Kifejtette, hogy visszatért a magas nyomású gazdaság, a munkaerőpiac kifeszített, már nincs jelentős munkaerőtöbblet. Azonban a vállalatoknak is ki kell tudniuk termelni a magasabb béreket, ezért örvendetes, hogy elindult a konszolidáció a kevésbé hatékony iparágakban. Példaként az élelmiszeripart hozta fel, ahol a felvásárlások jelentős méretgazdaságossági előnyöket hozhatnak.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint idén a magyar gazdaság bebizonyította, hogy az uniós pénzek nélkül is képes megőrizni a stabilitását Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az uniós pénzek kapcsán pedig arról beszélt, hogy idén a magyar gazdaság bebizonyította, hogy azok nélkül is képes megőrizni a stabilitását, noha az országot az energiaválság is sújtotta. Véleménye szerint

jövőre akkor is nálunk fog a leggyorsabban nőni a GDP, ha nincs uniós forrás, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell érkeznie a pénznek, mert azt ki kell fizetni, csak lassítani lehet a folyamatot, és ha megjön, akkor hozzá fog adni a növekedéshez.

A fejlesztési pénzek még célzottabb elköltésén alapul a növekedési stratégia, aminek a pillérei a zöldenergia iparága (elektromos autók, akkumulátorgyártás, töltőhálózat), a logisztika, az infokommunikáció, a hadiipar, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és az autóipar.

Az ipari energiaárakról szólva bejelentette a rendszerhasználati díjak több mint 10 eurós csökkentését, valamint az árak felülvizsgálatát júniusban.

Ez ugyanis Nagy Márton szerint versenyképességi kérdés. Elmondta azt is, hogy az energiatárolás is hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, sőt a jövő a tárolásé.

A Budapest Airport felvásárlása kapcsán pedig elárulta, hogy jól halad, ám ez egy nagyságrenddel nagyobb tranzakció, mint a Vodafone felvásárlása volt. Ennek ellenére szeretnék még idén aláírni az adásvételt. A reptér megvételének hasznáról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy a repterek jelentős része állami tulajdonban van, azok ugyanis stratégiai eszközök. A létesítmény üzemeltetését egy nagy tapasztalattal bíró társbefektetőre bízzák, de a magyar állam többségi tulajdonos lesz.

További részleteket ide kattintva olvashat a témában.