Az EM közleményében kiemelte, hogy a továbbiakban nem kell alkalmazni a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat sem. A rendelkezések a kormány elvárása szerint erős garanciákat rögzítenek a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontok érvényesítéséhez is.
A közlemény szerint a Magyar Közlönyben megjelent módosítások értelmében a beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül nem lehet elhelyezni szélerőművet és szélerőmű parkot. Kivételt képeznek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek. A védőzónán kívül sem létesíthető szélkerék a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.
A kormány könnyített térségeket jelölhet ki olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot.
A kijelölés gyorsított engedélyezést jelenthet: a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
A települési önkormányzat a helyi építésügyi szabályzatában azonosíthatja be a szélerőművek telepítésére szánt területet, amelyen az általános építménymagassági korlátot nem kell alkalmazni. A szabályzatok tervezeteit a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik. A helyi építési szabályzat elfogadása után az 5-49 megawatt (MW) kapacitású szélerőmű telepítésére szánt területet a vármegyei területrendezési tervben megújuló energia telepítésére szánt övezetként szükséges átsorolni.
Az ennél nagyobb kapacitású szélerőműnél a módosítást az országos területrendezési tervben kell átvezetni. A beruházó a területrendezési terv módosítását kezdeményezheti vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál területrendezési hatósági eljárást indítványozhat. A szélerőmű az ezt követő szakági engedélyeztetési eljárások eredményes lezárása esetén épülhet meg.
"A magyar gazdaság jövője a zöldenergia" – áll a közleményben. A szélerőművek időjárásfüggő megújuló energiaforrásként hasznosan egészíthetik ki a lendületesen felfutó hazai napelemes termelést.
A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv a jelenleg mintegy 330 megawattnyi szélenergia kapacitás megháromszorozásával számol 2030-ra.
A zöldenergia termelése mellett a kormány lakossági és ipari pályázattal is ösztönzi annak eltárolását is.
A január közepén megnyíló kiírások összesen 137 milliárd forintos keretösszeggel segítik a családokat és vállalkozásokat új energiatárolói kapacitások kiépítésében – olvasható a minisztérium közleményében.