Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése. 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz. A
z engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól.
Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet.
A becslések szerint az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető az engedély nélküli kutak száma, a legtöbb a Homokhátságon található. Az ottani gazdák Bordányban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete rendezte fórumon vettek részt, amelyen a közös agrárpolitika változásairól Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságáért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott tájékoztatót. A fórumon téma volt a kutak engedélyeztetése is. Eszerint 2025-től műholdak segítségével ellenőrzik majd a mezőgazdasági célú vízkivételeket. Ugyanakkor a gazdák szkeptikusak azzal kapcsolatban, lesz-e elegendő apparátus mindezek ellenőrzésére.
Akár 1 millió forint is lehet a bírság
Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. Ez az engedély nélküli vízhasználat esetén 1 millió forintig terjedhet. A kútbejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik
Az ásott és fúrt kutak ügyintézését folyamatosan hosszabbította a kormány.
Az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezésére 2023. december 31-ig van lehetőség.
Az engedély nélkül, vagy attól eltérő módon létesített ásott vagy fúrt kút engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.
Fontos tisztázni, hogy az engedély nélkül ásott vagy fúrt kutak egy része nem mezőgazdasági célllal került létesítésre. Azok között számos olyan kút van, melyet - például - a telektulajdonos hétvégente vagy nyaralásai alkalmával használ, és az ottani ingatlanában személyes vízigényét (vítzfogyasztás, főzés, mosás) fedezi az onnan kivett vízzel. Az Origo több alkalommal foglalkozott a kérdéssel, a témában írt cikkeket alább olvashatja el: