Ragaszkodnak a minőségi édességekhez a magyar vásárlók

Békében, válságban és háborúban az emberek mindig is szerették, szeretik, fogyasztották és fogyasztják a kekszet, csokoládét, cukorkát és egyéb nyalánkságokat, mondta Dr. Török Róbert a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója a Magyar Édességgyártók Szövetsége hagyományos, húsvét előtti kerekasztal beszélgetésén.

A sajtótájékoztatón az igazgató kifejtette: az emberek keresik az édességet, csokoládét a nehezebb időkben is, és az édességeket készítők mindig is megtalálták az éppen adott körülményekre a megfelelő válaszokat. Alapanyagokat helyettesítettek, alternatív szállítási útvonalakkal kísérleteztek, új receptekkel jelentek meg, hogy mindig képesek legyenek édességet, csokoládét gyártani. Így történt már a napóleoni hódítások korában, de a huszadik századi válságok és nagy háborúk alatt is.

Nem készülnek korábbihoz hasonló visszaesésre

A Magyar Édességgyártók Szövetsége főtitkára, Intődy Gábor arról számolt be a szövetség sajtótájékoztatóján, hogy a szektor már túl van néhány közelmúltbéli nehéz időszakon. A 2008-as recesszió, 2011-ben a népegészségügyi termékadó bevezetése, 2020-ban a pandémia is jelentősen visszavetette az édességek iránti keresletet, ami az oltások bevezetésével, 2021-re stabilizálódott.

A gyártók jelenleg bizakodók, hasonló visszaesésre nem számítanak.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Jelenleg egyértelműen több ok miatt dráguló piacról beszélhetünk - hangzott el a sajtótájékoztatón. A csokoládék, kekszek, cukorkák és egyéb édesség termékek drágulása a szövetség becslése szerint összeségében 20 százalék körül alakult, ahogy a forgalom 20 százalékkal, körülbelül 310 milliárd forintra emelkedett, jellemzően stagnáló, vagy kis mértékben csökkenő eladási mennyiségek mellett. Ezzel az édességek drágulása az átlagos, 40 százalék körüli élelmiszer-infláció alatt maradt. Azonban nagy különbségek vannak a termékcsoportok között: van, ami drasztikusan és van, ami kevésbé drágult.

Egy nyertes termékköre is volt az elmúlt évnek, a jégkrém.

Habár ennek ára főleg az energia drágulásának köszönhetően jelentősen emelkedett (hiszen ez az édesség a folyamatos mélyhűtés igénye miatt nagyon energiaigényes), eladása 5 százalék körüli értékben még növekedett is.

A minőségi elvárásokból általában az áremelkedés ellenére sem mondanak le a magyarok.

A szövetség felmérése szerint az édességet vásárlók 49 százaléka felelt úgy, hogy a minőségről nem mond le,

inkább ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolja az adott terméket. 37 százalék időnként árérzékenyebb, időnként pedig a minőséget választja, és csupán 14 százalék választja egyértelműen szinte mindig az olcsóbbat.

Húsvétkor a csokinyúl és a csokitojás a legnépszerűbb

Az Origo kérdésére, hogy készül-e az édességipar újdonsággal az idei húsvétra, Intődy Gábor azt válaszolta, hogy új ízekkel, új színekkel és modernebb, környezetkímélőbb csomagolással készülnek majd elő a gyártók.

Kaphatók lesznek a liofilizált gyümölcsös nassolnivalók mellett cukormentes csokinyuszik is.

A gyártók hangsúlyozzák, hogy az innováció sem áll meg: új ízesítésekkel, ú színekkel, új csomagolásokkal próbálják vonzóbbá tenni édesipari termékeiket. Húsvétkor még mindig a csokinyúl, majd a csokitojás a legnépszerűbb az édesség.

Illusztráció Forrás: Magyar Édességgyártók SZövetsége

A gyártók bizakodók, arra számítanak, hogy stabilizálódnak az alapanyag árak, stagnálnak az energiaárak, és adó ügyekben további racionalizálást és adminisztrációs egyszerűsítést remélnek.

Prognózisuk szerint a forgalom visszaesése nem lesz olyan jelentős, mint a 2008-as recesszióban, vagy a pandémia első évében,

és nem számítanak elhúzódó válságra. Ezzel együtt, a gazdasági, ökológiai és társadalmi környezet hirtelen változásaira és hektikus folyamataira utalva megjegyezték, hogy ilyen jóslások, remények és becslések alakalmával figyelembe kell venni, hogy jelenleg sok a bizonytalanság a körülményekben.