Ezekre figyeljen, ha csok pluszt igényel

A hónap elején kiadott csok plusz rendelet a támogatott hitel céljául szolgáló ingatlannal szemben is számos követelményt támaszt. Az egyik feltétel ezek közül az ingatlan jelenlegi vagy építés, bővítés utáni mérete.

A csok plusz által kínált támogatott hitellel kizárólag vállalt gyermek vagy gyermekek esetében lehet élni. A Duna House cégcsoporthoz tartozó Credipass szakértői szerint arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy milyen típusú ingatlan lesz a hitel célja, ugyanis ez is nagyban befolyásolja a sarokszámokat.

Újdonság, hogy a minimális alapterület meghatározásánál a gyermekek számánál figyelembe kell venni a már meglévő gyermekeket is.

Az új rendelet különbséget tesz a lakás, illetve az egylakásos lakóépület (ház) fogalma között. Ráadásul új szabályozás lépett életbe az alapterületeket tekintve is, mind a használt, mind az új ingatlanok esetében.

A kép illusztráció! Forrás: kormany.hu

Ez fontos változás, hiszen eddig a használt egylakásos lakóingatlan esetén is elegendő volt a negyven-hatvan négyzetméteres feltételnek való megfelelés, most azonban hetven-kilencven négyzetméterre nőtt az elvárás, ez pedig további figyelmet igényel az otthonválasztásnál

– mondta Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.

Így előfordulhat olyan helyzet is, hogy az ügyfél által vásárolt – a társasházi alapító okirat szerint bejegyzett – társasházi lakás a csok plusz jogszabály alapterület elvárásai szempontjából mégis önálló épületnek minősül. Ez a probléma jellemzően ikerházi, sorházi vagy láncházi lakásoknál fordul elő a tapasztalatok szerint - írta a Magyar Nemzet.

Önálló egylakásos lakóépületnek minősítik ugyanis a kérdéses ingatlant abban az esetben, ha ez egy lakást magában foglaló, önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ebben az esetben az ingatlannak pedig már harminc négyzetméterrel nagyobbnak kell lennie, mint lakás esetén.

Alaposnak kell lenni az ingatlan csok plusz hitelhez elfogadható alapterületének pontos meghatározásánál is, hiszen sok esetben a rendelet által előírt úgynevezett „hasznos alapterület" nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő hivatalos négyzetméteradatokkal, így nem lehet automatikusan az ott szereplő adattal számolni.

Arról nem is beszélve, hogy családi ház esetén a tulajdoni lapon nem tüntetik fel a lakóház területét, ugyanis csak a teljes telek mérete van feltüntetve. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy többféle alapterület-meghatározás létezik, melyek között akár igen jelentős eltérések is lehetnek. Különbséget kell tennünk a bruttó, a nettó, a redukált és a hasznos alapterület között.

A hasznos alapterület a leggyakrabban használt és alkalmazott kifejezés ezek közül, amelyet jó, ha ismerünk: ez a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 méter.

Azt, hogy az igénylés megfelel-e a jogszabály által előírt alapterületnek, az igénylést befogadó bank ingatlanértékelő szakembere ellenőrzi, aki mind a négy fenti alapterület-kategóriát meghatározza. Ha az igénylő bizonytalan abban, hogy a csok plusz elvárásainak megfelelő hasznos alapterületű ingatlant választott-e, akkor érdemes egy előzetes értékbecslést kérni, még mielőtt lezárulna az adásvétel – tette hozzá Fülöp Krisztián.

Fontos azt is megjegyezni, hogy mivel ingatlanvásárláskor kötelező lakásbiztosítást kötni, ebben az esetben is más számítás vonatkozik a hasznos alapterületre, mint a csok plusz esetében. Például a teraszoknál csupán az alapterület fele számítható be, így érdemes ezeknek is még időben utánajárni.

Ezekre figyeljen az alapterület meghatározásánál, ha csok pluszt igényel. Forrás: Duna House/Credipass

Alapterület-kisokos

Bruttó alapterület: az épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület, amelybe beleszámít a külső határoló falak és a belső válaszfalak vastagsága is. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben, vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. Az ingatlan nettó alapterületébe beleszámít minden helyiség alapterülete, a falakon belül mérve.

A belmagasságnak a nettó alapterület számításánál nincs jelentősége.

Redukált alapterület: az épület eltérő hasznosságú és különböző fajlagos költséggel megépíthető építményrészeinek szorzókkal való egyneműsítésével kiszámolt területe (például egy 25 négyzetméteres amerikai konyhás nappali többet ér, mint egy ugyanilyen nagyságú szuterén lakrész.) - írta az Országos Tanúsító Központ.