Az arany olyan tulajdonsággokkal bír, melyek különösen vonzó eszközzé teszik a jegybankok szemében: biztonságos és fizikailag időtálló, könnyen pénzzé tehető, azaz likvid eszköz, és jó befektetési jellemzői vannak, miközben lényegében független a nemzetközi pénzügyi rendszerben felbukkanó kockázatoktól.
Érthető, ha a központi bankok arra törekszenek, hogy minél többet halmozzanak fel abból fizikailag. A fizikai aranytartalék tárolását és őrzését számos jegybank maga oldja meg, de vannak olyan jegybankok, melyek más országok biztonságos telephelyein tárolják saját készletüket.
A történelem során valaha bányászott összes arany nagyjából ötöde van jelenleg a világ jegybankjainak kezében
– írja az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC).
A szervezet az elérhető statisztikákra, tavaly szeptember 30-i adatokra támaszkodva elkészítette a legutóbbi összesítését a fizikai aranytartalékokról.
Eszerint – foglalja össze a Világgazdaság – az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb aranytartalékával, 8133 tonnával. Németország a második 3352,6 tonnával, míg a harmadik Olaszország 2451,8 tonnával. A dél-európai országot Franciaország (2436,9 tonna), Oroszország (2332,7 tonna) és Kína követi 2191,5 tonnával. Svájc 1040 tonnával a hetedik, míg Japán közel 846 tonnával a nyolcadik a listán.
A magyarországi jegybanki aranytartalék régiós szinten is kiemelkedő.
Magyarország a világranglistán a 39. helyen áll, Katar mögött, Ausztráliát előzve a rangsorban, 94,49 tonna tartalékkal.
A magyar jegybanki aranytartalék mértéke impozánsan emelkedett az elmúlt években. 2018-ban az akkori tartalék tízszeresére, 31,5 tonnára nőtt a tartalék nagysága, majd 2021-ben azt háromszorozva, elérte a most könyvelt, 94,5 tonnás szintet.