Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a kormányfői elvárásoknak megfelelően hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, továbbá kibővült feladatkörrel (pl. kereskedelem, űriparfejlesztés, turizmus) támogassa a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását.
2023 az inflációcsökkentés éve volt, a kormány egy számjegyűre szorította vissza az inflációt,
ráadásul a gazdaságban is egyre több eredményt értek el a hatékony intézkedéseknek köszönhetően.
A harmadik negyedévtől kezdve újra növekedő pályára állt a GDP, sőt
az unióban az egyik legnagyobb negyedéves eredményt produkálta a magyar gazdaság.
A kormány novemberre 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, ami decemberre 6 százalék körülire csökkenhetett, szeptembertől újra nőnek a reálbérek és megszűnt az ikerdeficit.
A gazdasági növekedés helyreállítása érdekében azonban további intézkedésekre van szükség.
A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, a mostani európai válság ugyanis nem elmúlik, hanem azt
kormányzati eszközökkel le kell küzdeni. A GDP növekedését úgy lehet hosszú távon is magas
szinten tartani, ha Magyarország minden növekedési tartalékát kiaknázza, támogatja és fejleszti
az olyan stratégiai ágazatokat mint például a logisztika, az elektromos járműipar, a hadiipar
vagy az élelmiszeripar, továbbá elősegíti a magyar nemzeti bajnokok megerősödését.
A gazdasági növekedés helyreállításához ezért legelőször három, ráadásul egymással
összefüggő területen szükséges előrelépni, amelyek a következők:
Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges,
de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban és oldani
kell az óvatossági motívumot.
Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat. A kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramot fog kidolgozni, ami jövő év elején el is indulhat.
Harmadik lépésként tovább kell növelni a munkaerő-piaci aktivitást. El kell érni, hogy a 15-64 éves
korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen. Ennek
érdekében
a kormány új és célzott munkaerő-piaci programot fog elkészíteni.
Mindezen célok elérése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium új és innovatív
intézkedéseket fog kidolgozni a kormány számára, mindemellett továbbra is segíti a
vállalkozásokat az olyan célzott programokon keresztül, mint a Széchenyi Kártya Program, a
200 milliárd forinttal újrainduló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a közel
hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program.