Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nagy Márton kifejtette, hogy
a világgazdaságban jelentős strukturális változások zajlanak, amelyben Európa lassan alkalmazkodik az új trendekhez, miközben az ázsiai országok, különösen Kína, rendkívül jól reagáltak a közelmúlt globális kihívásaira, azok leküzdésére és saját gazdaságaik megerősítésére.
Hozzátette, hogy ezek az államok mind belföldön, mind pedig a globális térben minden eszközt felhasználtak versenyképességük növelésére. Ezzel szemben az Európai Unió a kibontakozó globális támogatási versenyre rossz választ adhat azzal, hogy a maastrichti kritériumokhoz való visszatérést szorgalmazza, ami erősen rontja a fellendülő növekedést, miközben versenyhátrányt okoz az uniós tagállamoknak.
A Nemzetközi Valutaalap szerint az USA és Kína GDP arányos költségvetési hiánya 7-8
százalék között alakulhat az elkövetkező 5 évben, miközben az EU-ban ugyanez 2-3 százalék
között marad. Mindez azt jelenti, hogy az USA és Kína összesen a következő 5 évben a GDP
20-25 százalékánál több pénzt áramoltat a gazdaságába, mint az EU.
A Nemzetgazdasági Miniszter véleménye szerint a 2024-től élesedő gazdasági kormányzás
szabályaival szemben a költségvetési források minél nagyobb részét kellene versenyképesség
növelésére, az új iparágak fejlesztésére fordítani. Az átmenetileg magasabb költségvetési
hiányok nem okoznának egyensúlytalanságot, hiszen ez az EU gazdasági növekedés
helyreállítását és erősítését célozná.
Nagy Márton kiemelte: Magyarország megtanulta, hogy tartós gazdasági fejlődést és békét a
kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi kapcsolatok hozhatnak. Éppen ezért Magyarország
célja a jövőben is az marad, hogy kihasználva kedvező földrajzi adottságait, a keleti és nyugati
gazdaságok és technológiák találkozási pontja legyen. A magyar miniszterelnök keleti nyitás
politikája sikeres, Magyarországon a keleti országok közvetlen befektetéseinek aránya 2010-
hez képest 10 százalékról 34 százalékra emelkedett. Ez a kormányzati stratégia három okból is
előnyös a nemzetgazdaság számára.
Először is a magyar export a GDP 100 százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben
megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő FDI állomány. Másodsorban a beáramló
FDI multiplikátor hatása is előnyös, hiszen a horizontális és vertikális integráción keresztül
egyrészt fokozza a kutatás-fejlesztési tevékenységet az egyetemekkel történő
együttműködéssel, továbbá megerősíti a hazai vállalkozásokat az ellátási láncokba történő
bekapcsolással és az abban történő egyre magasabb pozíció elérésével. Harmadsorban a
logisztikai lehetőségek bővülése is figyelemre méltó, amely révén az ágazat teljesítménye a
GDP 5 százalékáról 10 százalékra emelkedhet 2030-ig.
Kiemelte továbbá, hogy Magyarország saját stratégiát alkalmaz, így egyfajta híd szerepre
törekszik. Ezt példázza a hazai járműipar fejlődése is, hiszen hazánkban a nyugati és keleti
cégek együttes részvételével zajlik az elektromos jármű ökoszisztéma teljes ellátási láncának
kiépülése. Magyarországon egymásra találnak az olyan német autógyártók, mint például az
Audi és az olyan kínai akkumulátorgyártók, mint például a CATL. Ráadásul a kínai elektromos
járműgyártók, mint a BYD, Magyarországon indítja el első uniós gyártását is.
Nagy Márton végül világossá tette, hogy Magyarország mindent megtesz a versenyképesség
növelése érdekében. Így az Európai Uniónak is sürgősen lépéseket kell tennie új iparának és
versenyképességének megerősítésére, ahelyett, hogy a 30 évvel ezelőtti fiskális, pénzügyi
kritériumokhoz való visszatérést szorgalmazza.
