Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A mesterséges intelligencia (MI) iparágának elképesztő ütemű fejlődésével felerősödött a szorongás amiatt, hogy sok munkakörben a dolgozókat belátható időn belül MI-re cserélik le. Az MIT tanulmánya vélhetően sokat enyhített ezen az aggodalmon.
A Bloomberg szerint a tanulmány készítői az elsők, akik mélyrehatóan modellezték, hogy milyen költségekkel járna az egyes munkafeladatok automatizálása. A kutatást az Egyesült Államok munkaerőpiaci sajátosságai alapján végezték el, és elsősorban azokra a munkakörökre koncentráltak, amelyeknél a számítógépes látás megjelenik.
A számítógépes látás a mesterséges intelligencia alkalmazásának egy olyan területe, amely azzal foglalkozik, hogy a számítógépes program szenzorok segítségével információkat nyer ki és értelmez (értelmezni próbál) digitális képekből és más, vizuális jellegű adatokból.
Ilyen munkakör például a tanárok vagy az ingatlanérték-becslők munkája.
Az MIT kutatói Beyond AI Exposure címmel publikált tanulmányukban arra jutottak, hogy amennyiben dollár alapon hasonlítjuk össze a béreket és a költségeket,
csak a dolgozók 23 százalékát lehetne költséghatékonyan felváltani mesterséges intelligenciával.
Egyébként ugyanis túl drága azoknak az eszközöknek a telepítése, melyek révén a különféle MI-k egyáltalán képesek a vizuális felismerésre, ráadásul az eszközök működtetése is drága lenne.
Más szóval:
az emberek gazdaságosabban végzik a legtöbb munkát, mint az MI végezné.
A tanulmány szerzői szerint az automatizáláshoz kapcsolódó kezdeti költségek, egy MI-rendszer bevezetése olyan nagy, hogy a cégeknek nem érné meg ezt választani emberi munkaerő alkalmazása helyett.
Érdemes megemlíteni, hogy a tanulmányban a szerzők olyan munkaköröket is vizsgáltak, mint a pékeké. A pékek feladatai közül csak néhány hozható összefüggésbe a számítógépes látással. Bár az elkészült sütőipari termékek szemmel való minőség-ellenőrzésében az MI akár jobban is teljesíthet a pékeknél, a minőségellenőrzés csak a pékek munkájának 6 százalékát teszi. Ennek lefedésére indokolatlanul nagy költséget jelentene mesterséges intelligencia telepítése.
Az MI-iparág fejlődése különösen 2023-ban kapcsolt magas fokozatba, miután az OpenAI által létrehozott ChatGPT és más generatív eszközök révén szélesebb közönség számára is jobban érthetővé váltak a technológia lehetőségei. Sőt, egyes mesterséges intelligenciákhoz most már szinte bárki hozzáférhet alkalmazóként. Nagy cégek, mint az amerikai Microsoft, a Google anyacége, az Alphabet, vagy épp a kínai technológiai óriások, mint a Baidu és az Alibaba Grop, szintén az MI fejlesztések szükségességét és egyben felgyorsítását ígérték.
Ám a tempó akkora, hogy egyes iparági elemzők már inkább a lassítást, és a nagyobb kontroll megteremtését szorgalmazzák.
Eközben széles körben elterjedtek azok a vélekedések, amik szerint a mesterséges intelligencia szükségtelenné tesz számos emberi munkavállalót bizonyos területeken, mivel gyorsabb, pontosabb, és olcsóbb, mint általában véve a munkavállalók. Az MIT tanulmánya alapján azonban az aggodalom talán túlzó. A számítógépes látást a költség és a haszon viszonyában elsősorban a kiskereskedelem, a logisztika, szállítmányozás iparágában éri meg alkalmazni, olyan területeken, melyeken Amerikában a Walmart vagy az Amazon a meghatározó (az Amazon humanoid raktári robotjáról az Origo is írt).
A kutatók úgy vélik, az egészségügy területén is megvalósítható lehet az MI bevezetése. Közben azt is jelzik: a mesterséges intelligenciához való előfizetéses hozzáférések elősegíthetik a technológia alkalmazását más területeken is, azaz nem kizárt, hogy annak hatékonysága később nőhet más területeken is.
