A hatvanas években Magyarországon rendkívül szegényes volt az üdítőitalok választéka, hiszen abból az időszakból a Bambi és az Utas üdítő mellett talán csak az Almuskát lehetne még megemlíteni. A következő évtizedtől azután több új üdítőital is megjelent a kínálatban. A szocializmus időszakából megemlíthetjük többek között az Extra, a Gyöngy, a Hüsi, a Viking, a Róna és az Oázis üdítőitalokat.
Talán meglepő, de a korszak legkedveltebb üdítőitalai között elég kevés volt a valóban magyar termék. Gyártásukhoz ugyanis nyugati gépsorokat és velük együtt gyártási licenceket vásárolt az ország. A szénsavas üdítőkből leginkább csak azok készültek hazai alapanyagból, amelyek szőlő vagy alma ízesítésűek voltak.
A kólák, a Coca-Cola és a Pepsi alapanyaga például sűrítményként érkezett Magyarországra, amihez a palackozás előtt vizet és szénsavat adtak hozzá a hazai italgyártó cégek. Szintén erre a mintára készült a Quick- és a Vital-cola, amelyek az NDK-ból, illetve Kínából származtak.
Azután 1971 nyarán jelentettek be egy új szénsavas üdítőital márkát, a Traubisodát, amely magyar szőlőből és vízből készült hazánkban, de a receptúráért és a név használatáért fizetni kellett az osztrák Mose cégnek.
A fogyókúrázók és cukorbetegek két akkori hazai kedvence, a szintén osztrák licenc alapján készülő Deit és az Arola üdítőital alapanyaga ugyancsak sűrítményként érkezett az országba, itthon csupán a palackozás történt.
Holland szabadalom volt az egyik legismertebb szocialista üdítőital, a Sztár, melynek szirupját a Naarden cégtől kellett utánrendelni. De még az Olympos narancs- és citromlevek is csak a palackjaikba kerültek magyar földön, miután egy kamion elhozta őket a görögországi gyárból, az Arany Gyömbér gyártási jogát pedig a Canada Drytól vásárolták meg.
Az ezek után az üdítőitalok után fizetett jogdíjak ugyanakkor hatalmas terheket róttak a nemzetgazdaságra, így szükségessé vált egy erős, hazai szabadalom alapján készülő magyar márka létrehozása.
Ez volt a Márka üdítőital, amelyet kezdetben hazai alapanyagú termékként reklámoztak, ám ez is hamar importkényszerbe hozta az országot.
Az alma és a szőlő alapú változatok ugyan valóban magyar gyümölcsből készültek, ám a Márka két zászlóshajója, a meggy és a málna esetében csakhamar jugoszláv behozatalra szorultunk.
Aztán Görögországból is kellett behozni gyümölcsöket, mert a legmagyarabbnak tervezett üdítőmárka egymás után dobta piacra az olyan egzotikus ízeket, mint a narancs, a mangó vagy éppen az ananász - ezekhez pedig mindenképpen importra volt szükség.
Az elmúlt 50 évben sok minden megváltozott a márkanév történetében, a palackozás helyszínei és a termékpaletta is.
2007 óta a Márka üdítők forgalmazását egy családi vállalkozás, a Márka Üdítőgyártó Kft. végzi, akiknek a jóvoltából ezek a híres retró üdítők a mai napig kaphatók.