Egyre nagyobb a baj a Vörös-tengeren és az Ádeni-öböl térségében. A jemeni kormány ellen harcoló húszi lázadók tavaly ősz óta fokozódó, intenzív támadásokat intéznek a Szuezi-csatornán áthaladó hajók ellen. A világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának forgalma mostanra lényegében majdnem teljesen leállt, mivel a hajók többsége már elkerüli a térséget.
Több szakértő felhívta rá a figyelmet:
a húszi lázadók jóval veszélyesebbek, mint korábban a térségben motorcsónakokon, viharvert bárkákon a hajókra támadó szomáliai kalózok voltak.
A húszi terroristák képzettek, mindenre elszántak, jól felszereltek, és nem titok az sem, hogy Irán támogatását élvezik.
Galériában mutatunk néhány friss felvételt a Vörös-tenger térségében kialakult helyzetről:
A jelentések megerősítették, hogy január 11-én már a 27. rajtaütésüket hajtották végre a térségben a tavaly ősszel kirobbant gázai háború óta. A válságban pedig új fejezetet nyithat az, hogy a jelentések szerint január 15-én a húszik célzottan egy, a Vörös-tengeren cirkáló amerikai hadihajóra lőttek ki rakétát.
A kereskedelmi, áruszállító hajókon szolgálatot teljesítő tengerészek lényegében végig életveszélyben vannak.
Az áruk késve érkeznek úticéljukhoz. A feszültség egyre nagyobb, és az egész Közel-Kelet nyugalmát fenyegeti.
A brit és az amerikai katonai erők célzott csapásokat indítanak a húszik ellen, Hollandia és Dánia, illetve Bahrein pedig támogatásáról biztosította a műveleteket, válaszul a húszik támadásaik fokozását helyezték kilátásba.
A kialakult helyzet miatt a jelentősebb hajózási vállalatok a Jóreménység-foka felé kerülnek. Van olyan vállalat is, amely Dubajban lerakodja az árukat hajóiról, és az árut repülőgépeken küldi tovább, természetesen így a szállítás költsége drágul.
Egy friss elemzés szerint a válság a globális tengerhajózási kapacitás harmadát, 822 hajót érinthet.
Az új útvonalak miatt növekszik az áruk tengeren töltött ideje, többe kerül szállításuk. A konténerek bérleti költségei az egekbe emelkedtek, és a hajózási társaságok árai is erőteljes növekedésnek indultak a naponta emelkedő kockázat miatt. A várható károkat, kieséseket már a biztosítótársaságok is elkezdték beárazni.
A német IfW Kiel gazdaságkutató intézet friss közlése szerint mérhető globális hatása van a vörös-tengeri helyzetnek:
2023 novemberéhez képest decemberben 1,3 százalékkal esett vissza világszerte a kereskedelem amiatt.
Mindez az európai kontinensről nézve távolinak tűnhet, de az újabb háborúval fenyegető helyzet következményei előbb-utóbb jelentkezni fognak az itteni országokban is. Ha máshol nem, a szállítási és logisztikai költségek emelkedése után.
Ikea, Danone, Electrolux: ahogy az Origo megírta, ez csak néhány azok közül a kereskedelmi vállalatok közül, melyek már a legutóbbi karácsony előtt az Ázsiából érkező áruik késedelmes érkezésére, ezért átmeneti áruhiányra kezdtek készülni. Ez a vásárlók kiszolgálását is érinti. Most újabb cégek adtak ki figyelmeztetést áraik emelkedésére és a termékek tervezettekhez képest késve érkezésére, esetleges átmeneti áruhiányra.
Miért drágulhat az élelmiszer a vörös-tengeri helyzet miatt?
Ha eltekintünk a szállítmányozásban jelentkező költségnövekedéstől (emelkedő biztosítások, magasabb fizetés a legénységnek, drágább konténerek stb.), akkor legfőképp az olajárakat látjuk a jelenség mögött. Az üzemanyag pedig azért drágulhat, mert a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal összekötő Báb el-Mandeb tengerszoroson halad át a világ tengeren szállított olajának 12 százaléka, a cseppfolyóított gáz (LNG) 8 százaléka. A szállítás azonban most kockázatos, ezért drágább,, ami az olajárakon keresztül növelheti az üzemanyagok, azon keresztül a szállítás, és áttételesen így az áruk, ideértve egyes élelmiszerek árait is.A kérdés kapcsán nemrég megszólalt a brit Tesco vezérigazgatója, Ken Murphy is. Az Egyesült Királyság legnagyobb kiskereskedelmi láncának vezetője azt mondta, hogy a vörös-tengeri, hajókat érő támadások "okozhatják a fogyasztói árak emelkedését" és a szállítmányok csúszását. Murphy a Bloombergnek azt nyilatkozta, egyelőre nem tudja megmondani, mekkora áremelkedések várhatók a csúszások és a költségnövekedések miatt.
A Marks & Spencer vezetője, Stuart Machin pedig azt mondta, hogy bár egyelőre nem tapasztalnak késéseket a szállítmányok beérkezésében, de nincsenek illúzióik sem.
Két dologgal tisztában vagyunk a helyzet kapcsán: a költségekkel [emelkedésükkel], és ami fontosabb: az új terméksorozatok elérhetőségével. Februárra és márciusra már késésekkel számítjuk az újdonságok beérkezését"
– mondja a cégvezető.
Machin azt is közölte, hogy a várható csúszások elsősorban a Marks & Spencer ruházati kínálatát érinthetik. A cégnek van egy divíziója, amely alkoholos italokkal foglalkozik, itt is előfordulhat késedelem, de nem jelentős a vezérigazgató szerint.
Egy másik jelentős brit élelmiszer-kiskereskedő a Sainsbury's vezérigazgatója, Simon Roberts közölte, hogy
a londoni kormányhoz fordultak azért, hogy segítséget kapjanak a kialakult helyzet megoldásában.
Roberts szerint nem titok, hogy a világ számos pontjáról vannak beszállítóik, és most azon dolgoznak, hogy az áruik késedelmét a vásárlók minél kevésbé érezzék meg. Példának a borászati termékeket említette, de jelezte, hogy a várható beszállítási késedelmek sok más terméket is érintenek.
Ezért hozzákezdtek a szállítási ütemtervek újragondolásához, hogy elsősorban az élelmiszerek érkezzenek be minél kevesebb késéssel Ázsiából. Egyelőre csak remélni tudják, hogy a vásárlók mindebből keveset fognak észrevenni – derül ki a Grocery Gazette cikkéből.
A 2020-ra vonatkozó adatok szerint a brit élelmiszer-fogyasztás 54 százalékát fedezte a belföldi mezőgazdasági előállítás, a termékek 28 százaléka az EU-ból, a fennmaradó 18 százalék pedig a világ többi részéről érkezett oda. E számok tükrében érthető a meghatározó brit kiskereskedők aggodalma a termékek elérhetőségéről és áraiknak alakulásáról.
A szakértői kommentárok szerint az idei Valentin-napon, de különösen májusban, anyák napján, már érzékelhetően drágábbak lehetnek egyes élelmiszerek, és az is előfordulhat, hogy szűkösebb ajándékkínálatból kell választani ajándékot.
Az Institute of Export and International Trade főigazgatója ehhez hozzáteszi:
nem csak a Valentin-napot és majd az anyák napját, hanem az idén február 10-én kezdődő kínai holdújévet is "ajándékhiány sújthatja".
Ez utóbbi Kína mellett más ázsiai országokban, illetve a más országokban élő kínai közösségekben is fontos, kereskedelmi szempontból pedig kritkusnak számít, mivel hagyományosan nagy szerepet kap benne a családtagok és barátok megajándékozása. Emellett őrületes, több tíz milliárd dollárban mérhető forgalma generál a fizikai és az online üzletekben egyaránt.
Miért gond még a kínai holdújév az áruellátás szempontjából?
A kínai holdújév kapcsán azonban nem csak a vásárlók kiszolgálása miatt aggódhatnak a kereskedők. A hagyományos holdújévi ünneplés több napon át tart, és sok munkavállaló erre még rátesz néhány nap szabadságot, hogy egybefüggően tudjon többet pihenni, rokonait meglátogatni. A termelés ilyenkor szinte teljesen leáll a kínai gyárakban, azaz a hajózási késedelem mellett kieső gyártási idő is növelheti az áruk esetleges hiányát, melynek hatásai tavasszal lesznek tapasztalhatók az árukínálatban.Kevesebb és drágább árucikkekből lehet majd választani Európában, és Amerikában is hamarosan. Az S&P amerikai szakértőinek kommentárja szerint, minél nagyobb egy cég, és minél inkább jelen van az import a kínálatában, annál jobban érinti majd a termékek megcsappanása. Ezért fájhat hamarosan a feje az olyan óriásoknak, mint az IKEA vagy az amerikai kiskereskedelmi gigász Walmart.
A német Hellmann Worldwide Logistics pedig azt közölte a Reuters-szel: egyes termékek árában, mint a ruhák, elektronikai és technológiai eszközök, már be is köszöntött az áremelkedés időszaka, ha készlethiány még nem is lépett fel.
Sok cég mindenesetre megkezdte a felkészülést a következő időszakra, amellett, hogy többen attól tartanak, az ellátási láncaik most megint széttöredeznek úgy, mint a koronavírus-járvány idején történt.
Leáll a Tesla berlini, illetve a Volvo genti gyára
A vörös-tengeri válság az európai gyárak egy részét is érinti, akik a hajók a Jóreménység-foka felé tett kényszerű kitérői miatt késve kapnak meg bizonyos alkatrészeket. A Fox Business beszámolója szerint a Tesla január 29-től február 11-ig szinte teljesen leállítja a termelést a Belin melletti Gigafactory-ban. A kínai Geelty többségi tulajdonában álló Volvo pedig már a héten több napos szünetre kényszerül amiatt, mert a Kínából várt szállítmányok a hajók kerülése miatt még nem érkeztek meg az üzembe.A kereskedők egy része igyekszik egyes árukból tartalékot felhalmozni, a szállítmányozási vállalatok pedig alternatív, nem ritkán szárazföldi útvonalakra próbálják átirányítani a forgalom egy részét ahelyett, hogy hajóikkal 10-15 napos többletidővel és hajónként 1 millió dolláros plusz üzemanyagköltséggel a Jóreménység-fokát kerülgessék.
Cikkünk kiemelt képe: 2021-ben készült felvétel egy londoni szupermarketben, amikor azért alakult ki készlethiány, mert nem volt elég teherautó vezető az áruszállítás lebonyolításához / forrás: Anadolu via AFP/Rasid Aslim