Ijesztő hírt közöltek: tavaly nőtt a szellemhajók száma

2023-ban 132 hajót hagytak magukra a tengerészek (illusztráció)

Egy friss jelentés szerint tavaly 132 kereskedelmi hajót hagytak sorsára. Ez 11 százalékkal több, mint 2022-ben. A legtöbb hajó helyzete innentől bizonytalanná válik: sok évekig vesztegel egy kikötőben vagy annak közelében, mielőtt rendeznék az ügyeit, vagy szétrothadásig szellemhajóként áll valahol.

Egy friss jelentés szerint tavaly 13-mal több, összesen 132 esetben hagytak magukra áruszállító hajókat tulajdonosaik, mint 2022-ben.

A 2006-os Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény meghatározása szerint egy hajót akkor kell magára hagyottnak tekinteni, ha a tulajdonos vagy üzemeltető a tengerészek bérét legalább két hónapos késedelemmel nem fizeti ki, illetve nem fizeti a tengerészek hazajutásának költségeit, valamint nem végzi el a hajón a szükséges karbantartásokat, és egyoldalúan megszakítja a kapcsolatot a legénységgel.

Ezek miatt előbb-utóbb a legénység is elhagyja a hajót. Van, amikor néhány nappal a fentiek valamelyike után, van, hogy csak hónapok múlva adják fel a reményt, hogy rendeződik a helyzetük, ám a vége mindenképpen az, hogy elmennek.

Így a hajó szó szerint is magára marad.

Noha az elhagyott teherhajók legtöbbször kikötőben állnak lehorgonyozva, arra is volt példa, hogy némelyik elsodródva szellemhajóként bukkant fel az óceánokon.

A riport szerint tavalyról 129 olyan esetet tartanak nyilván, amelyekben elmaradt a bérfizetés, összesen 12,1 millió dollár értékben. 1676 tengerész fordult a szövetséghez segítségért, közülük a legnagyobb számban indiaiak kerültek bajba, ők több mint 400-an vannak.

A jelentés szerint a legnagyobb számban panamai zászló alatt közlekedő hajókat hagytak magukra üzemeltetőik 2023-ban, összesen 23 áruszállítót.

A tengeri áruszállítás, azon belül a tengerészek helyzetét az elmúlt években több körülmény nehezítette. Ahogy az Origo bemutatta, a koronavírus-járvány idején jellemző volt, hogy a hajósoknak jóval a szerződési idejükön túl kellett szolgálniuk, mivel a társaságok nagyon vigyáztak rá, hogy egy koronavírustól mentes hajóra ne lépjenek olyanok, akik potenciális vírushordozók. Így sok tengerész akár egy évnél is hosszabb időt töltött egy hajó fedélzetén.

Mostanában pedig a vörös-tengeri válság jelent komoly megpróbáltatást a teherhajózásban, ahol a jemeni húszik támadásai miatt az esetlegesen áthaladó hajók tengerészei életveszélyben vannak.

Az elmúlt évek talán legismertebb szellemhajója szintén a Vörös-tengerhez, Jemen partjaihoz köthető. Ahoy az Origo bemutatta, az FSO Safer nevű olajtankert korábban szintén magára hagyták a tengerészek. A nagyon leromlott állapotú hajó kapcsán fennállt a veszélye, hogy nyersolaj rakománya a tengerbe ömlik, borzalmas ökológiai katasztrófát okozva. Végül nemzetközi összefogással a kőolajat átszivattyúzták egy másik hajóba, ezzel megelőzve egy súlyos olajszennyezés kialakulását.