Több százezer embert integrálna a munkaerőpiacra a kormány

A kormányzat legfőbb célja, hogy a magyar munkaerőt részesítsék előnyben az ideérkező beruházók. Mindezzel párhuzamosan pedig az aktív álláskeresők 220-240 ezres rétegét akarják bevonni a munkaerőpiacra, de ez egyáltalán nem tűnik könnyű feladatnak.

Egyelőre nincsen olyan tendencia, amely a foglalkoztatottság csökkenését és a munkanélküliség növekedését mutatná a jövőben – hangzott el egy háttérbeszélgetésen a Nemzetgazdasági Minisztériumban. 2030-ig 300 ezer fővel csökkenhet a 20-64 éves korhatár létszáma, és ez is nagyban befolyásolja majd a foglalkoztatottsági viszonyokat. Jelenleg 220-240 ezer aktív álláskereső van, és mindezek mellett 60 ezer inaktív van, akikre nem is lát rá a minisztérium. 

Nagyjából 40 ezer embert tudnak elérni, és ők kis segítséggel el tudnak helyezkedni. 

50 ezer ember átképzéssel elhelyezhető. Mindezek mellett van még 150 ezer ember, akiknek évekre van szükségük arra, hogy elhelyezkedjenek. Ebben a 150 ezres csoporton belül vannak, akiknek a jelentős része évek óta tartós munkanélküli, azokat nagyon nehéz lesz integrálni a munkaerőpiacra, és más területek, minisztériumok segítségére is szükség lehet – hangzott el. 

Jelenleg 70 ezren vannak a közmunkások átlagosan. Ez egy normális szám, és várhatóan ezen a szinten stabilizálódhat a következő években. 

Komoly kihívás előtt áll a magyar munkaerőpiac az inaktívak aktivizálása miatt
Fotó: Toa Heftiba / Unsplash 

Mi lesz az idegenrendészeti törvénnyel?

Az idegenrendészeti törvénnyel kapcsolatban a háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a beruházóknak azonnal kell a munkaerő, és nem tudnak éveket várni. A magyar regiszteren szereplő álláskeresőket  mindig meg kell vizsgálni, amikor egy-egy beruházó beérkezik. 

A munkáltatónak mindig meg kell keresnie az érintett és képzett magyarokat, és ha nincs magyar jelentkező, akkor csak ezt követően kap zöld lámpát vendégmunkások alkalmazására.

Az állam feladata ebben a helyzetben, hogy a cégek felől beérkező munkaerőigényt minél jobban meg tudják szűrni, és így a legalkalmasabb emberek kerüljenek a beruházókhoz. 

Elhangzott az is, hogy tavaly 62 ezer főre volt vendégmunkáskvóta, és csak 40 ezer ember kapott engedélyt. Idén 65 ezer fő lesz a kvóta, de ezt sem fogják túllépni. A szezonális vendégmunkások nem számítanak bele a kvótába, mert ők hat hónap után távoznak. A beruházási céllal érkezők sem számítanak bele a statisztikába, mert csak a beruházás elkészültéig maradnak az országban, utána pedig ők is távoznak - hangzott el. 

Ha valaki Magyarországra érkezik befektetési céllal, akkor meg kell adni a lehetőséget a magyaroknak, akik dolgozni akarnak, és ezt a célt szolgálja az új idegenrendészeti törvény. 

Ráadásul Ausztriában és Németország folyamatosan szipkázza el a vendégmunkásokat, és emiatt még nagyobb lett a verseny a térségben.

Csehországban 500 ezer külföldi dolgozik, Lengyelországban egymillióan, míg Szlovákiában 97 ezren. Magyarországon 120 ezer vendégmunkás van, ami a teljes foglalkoztatotti létszám 2,6 százaléka. Ez az arány lényegesen alacsonyabb, mint a térségbeli országokban - hangzott el a háttérbeszélgetésen.