Húsvéti pénz vagy hímes tojás - mit adjunk ajándékba a locsolóknak?

Locsolkodás húsvéthétfőn

Fotó: Szigetváry Zsolt

A népszokás szerint húsvétkor a fiúk régen vízzel öntözték meg a lányokat, jó ideje azonban a kölni szolgál erre a célra. Ezzel párhuzamosan a locsolkodásért adott ajándék is változott: a hímes tojást sok helyen felváltotta a húsvéti pénz. Annak jártunk utána, hogy az ajándékszerep mellett milyen egyéb vonzatai lehetnek annak, ha a gyerekek pénzt kapnak ajándékba húsvétkor.

A locsolóknak adott húsvéti ajándékok sokfélék lehetnek, és az idők során változott a fontossági sorrendjük. A tavaszváró süteményektől, a sonkatekercstől és a töltött tojástól kezdve a hímes tojáson és a csokoládétojáson keresztül egészen a pénzig, hosszú a sor. A húsvéti pénz nemcsak a kisfiúk malacperselyét gazdagítja, de takarékoskodásra is nevelheti őket.

A hímes tojás vagy a húsvéti pénz az alkalmasabb ajándék a locsolóknak?
Fotó: Shutterstock /  Pinterest 

Magyar húsvéti hagyomány

A különleges húsvéti hagyomány, a locsolás az emberiséggel egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utalhat a keresztség jelére és tartalmára is. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő nőket. 

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány.

Eszerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, vagy húsvéti kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. A városokban, illetve napjainkban ennek már szinte mindenhol a "finomabb" formája az elterjedtebb, amikor egy locsolóvers elmondása után kölnivel történik a locsolkodás.

A Régió Játék legutóbbi felmérése szerint még mindig népszerű ez a húsvéti program, amit a hosszan elhúzódó járványhelyzet sem tudott befolyásolni. Tavalyelőtt tízből hét kisfiú járt házról-házra kölnivel, igyekezetükért pedig édességet (80%), pénzt (50%) és hímes tojást (50%) kaptak a legtöbb esetben. A kislányok körében is hasonlóak lettek az eredmények: tízből szintén heten várták a locsolókat, és édességgel (80%), hímes tojással (70%) vagy pénzzel (35%) jutalmazták meg őket.

Régen vízzel locsolták meg a fiúk a lányokat, de a hagyományőrzés szintjén máig él ez a népszokás  
Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Mennyi húsvéti pénz gyűlhet össze?

Termékenységkultusz ide, néphagyomány oda, a hímes- vagy csokoládétojásnál egyszerűbb és több szempontból is indokolhatóbb megoldás, amikor pénzt csúsztatnak a locsolkodó zsebébe. Ez a kis zsebpénz minden bizonnyal jól is jön a kisfiúknak. 

Hogy ki, mekkora összeggel jutalmazza a gyerekeket ezért, az persze egyénfüggő.

A fiúk általában 500 és 1000 forint közötti összeget kapnak a locsolásért. A családtagok esetenként nagyobb összegekkel is kedveskednek, fontos azonban a mértéktartás. Érdemes előre megbeszélni a gyerekekkel, hogy mennyi locsolópénzre számíthatnak, ezzel is elősegítve azt a tanulási folyamatot, hogy miként takarékoskodjanak, és hogyan érjék el a vágyott célt. 

A locsolásért kapott pénzből akár komolyabb összegeket is összegyűjthetnek a fiúk. Ez a tapasztalatok szerint 4000 forinttól akár 20 ezer forintig is terjedhet. Ez általában több, mint ami zsebpénzből összegyűlik, ezért érdemes a gyerekkel közösen átgondolni az új helyzetet.

Pénz húsvétra: jó ötlet-e?

A locsolópénz összességében egy nagyon fontos jólétre nevelési elemmé válik: segíthetünk vele megtanítani a gyereknek a takarékoskodás módszerét. Ezzel kapcsolatban érdemes szem előtt tartani a következőket:

• Mindegy, mennyi idős a gyerek, ha pénzt kapott ajándékba, az az övé – sok szülő érzi úgy, hogy van egy bizonyos jól meghatározott életkor, ameddig foggal-körömmel védenie kell a gyermekét a pénztől. Egyrészt azonban a pénztől nem kell védeni a gyereket. A pénz nem szörnyeteg, nem fertőző betegség, hogy kímélni kellene tőle a kicsit. A pénzzel meg kell tanítani bánni. Másrészt úgysem tudnánk “megvédeni” a gyermekeinket a pénztől.

• Ösztönözzük arra, hogy a kapott pénzeket tegye félre – a takarékoskodás egy szokás. Mint általában a pénzügyi viselkedésünk legtöbb eleme, ez is megszokás. Ha a megtakarítás automatikus szokás a számára, akkor arról felnőttként sem fog lemondani, mert természetes lesz számára
• Legyen saját malacperselye/pénztárcája/kincsesládája, amiben ő maga gyűjtheti, őrizheti a pénzét – az ő pénze, az ő felelőssége, hát vigyázzon is rá ő maga. Tanulja meg, hogy a pénz olyan dolog, amire több szempontból is vigyázni kell – úgy is, hogy ne lopja el más, úgy is, hogy ne folyjon ki a kezéből, és úgy is, hogy ne hagyja el.
• Bátorítsuk, hogy tűzzön ki maga elé célokat, amelynek eléréséhez önállóan is gyűjthet pénzt – egyrészt irtó büszkék tudnak magukra lenni a gyerekek, amikor ők maguk gyűjtik össze valamire a pénzt. Másrészt így értelmet nyer számára a takarékoskodás, van megfelelő ok, amiért csinálja.
• Hagyjuk a gyereket dönteni a pénz elköltéséről – talán ez a legnehezebb része a dolognak. Több szülő szokott ellenállhatatlan késztetést érezni ugyanis, ha szerinte a gyerek csak elszórja a pénzt, hogy a kezébe vegye az ellenőrzést – és begyűjti a gyerek pénzét, ő szabja meg, mire mennyit lehet belőle költeni. Ebből azonban a világon semmit nem fog tanulni a gyerek. A döntés viszont mindig felelősséggel is jár: a következmények viselésének felelősségével. Lehet, hogy egy szép napon a gyerek úgy dönt, hogy orbitális mennyiségű fagyiba folyatja túlbuzgó életörömét, és az el is viszi minden pénzét. Így viszont szembesülni fog azzal is, hogy ha fejjel megy a falnak, akkor bizony ő veszít rajta: a rossz döntése miatt tolódik például a kinézett játék megvásárlásának napja. Bármilyen fájdalmas is végignézni, hagynunk kell a gyerekeinket időnként a falnak menni, mert a pénzügyek terén csakis a tapasztalati tanulás számít.