Kiderült, kik építették Magyarország egyetlen piramisát - videó

Megoldódott az iszkaszentgyörgyi piramis rejtélye

Magyarországon is áll egy piramis, amelynek kalandos keletkezéstörténete van. Ráadásul a különleges építmény az űrből is látszik.

Ugyan nem fáraókat rejt és nem is magasodik 140 méternyire, mégis különleges története van az építménynek, amely a Fejér vármegyei Iszkaszentgyörgyön található, eredete pedig a Pappenheim családhoz köthető.

A Pappenheim Szigfrid egykori birtokán magasodó kőpiramis az 1910-es években épült, és bár a földbirtokos művelt ember hírében állt, aki többször is járt a gízai piramisoknál, mégsem ennek tiszteletéül építtette a nem mindennapi emlékművet.

A történet szerint Szigfrid unokaöccse emlékére állíttatta a piramist, aki eldobta magától az életet, amikor családja megtiltotta számára, hogy beteljesülhessen a szerelme, amit egy cselédlány iránt érzett.

A Promotions.hu cikke szerint az eredeti piramis egészen a 60-as évekig állt, ekkor azonban megsemmisítették, hogy a közeli építkezéseken használhassák az értékes építőköveket. Ezt követően az építmény lassan a feledés homályába merült, ám 2014-ben végül újjáépítették.

A több százmilliós projekt egy csaknem 10 méteres kőpiramist eredményezett, amely modernebb alapokra épült, mint elődje, sőt, még egy időkapszulát is elhelyeztek benne, az építés évéből, vagyis 2014-ből származó újságokból, helyi kötődésű tárgyakból válogatva.

Az építmény az űrből is kivehető, a Google maps műholdfelvételén felismerhető, hasonlóan a gízai piramisokhoz.

A Fejér vármegyei Iszkaszentgyörgyön található piramis eredete a Pappenheim családhoz köthető
Fotó: Google Maps

Az Alföld rejtélyes piramisai

Titokzatos építmények találhatók az Alföldön: ezek az úgynevezett kunhalmok már hosszú évszázadok óta különféle legendák forrásai. Az Alföld piramisaiként is emlegetett építményekről sokáig azt tartotta a helyi néphagyomány, hogy azok az egykori kun előkelőségek halomsírjai, vagyis kurgánjai.

Az eddig ismertté vált és katalogizált kunhalom 1996 óta kivétel nélkül védettséget élvez.

A 20. század korszerű régészeti feltárásai bebizonyították, hogy a néphiedelemmel ellentétben a mesterséges halmok jóval korábbiak a kunok 13 századi bevándorlásánál. Funkciójukat tekintve zömében olyan kultikus áldozó és temetkezési helyek voltak, amelyek többségét még az ókorban, illetve a népvándorlás korában emelték. 

Kengyel határában 2022 tavaly tavaszán egy olyan kunhalmot fedeztek fel, amelyről a tudósok megállapították, hogy több mint négyezer éve, a korai bronzkorban emelték, tehát még a gizai piramisok építése előtt.