A deepfake és a chatbotok új generációjában rejlő lehetőségeket is csatasorba állítják az internetes csalók. A pénzügyi szektor egyre inkább ki van téve költséges kiberbiztonsági fenyegetéseknek és kibercsalásoknak – áll a MarketWatch által szemlézett jelentésben, amelyet több tucat banki vezetővel 2023 végén készített mélyinterjúk alapján állítottak össze.
Ahogy a fejlett eszközökhöz való hozzáférés egyre elterjedtebbé válik, a tanulmány szerint valószínű, hogy – legalábbis kezdetben – az új generációs mesterségesintelligencia-eszközöket használó kiberbűnözők szereplői előnyben lesznek, mivel túlerőben vannak a célpontjaikhoz képest, és előttük is járnak ezen a téren.
Az Egyesült Államokban egyre több magánszemélyt és vállalkozást ér fenyegetés a csalók részéről, akik eszközök széles skáláját vetik be áldozataik becsapására.
Az FBI Internetes Bűnügyi Panaszközpontjához 2023-ban több mint 880 ezer panasz érkezett, az ezekben szereplő, potenciális veszteség meghaladta a 12,5 milliárd dollárt, ami 22 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Törökország nem kap levegőt az inflációtól
Közel másfél év után rekordmagas szintre gyorsult az éves infláció Törökországban. A korábbi kamatemelések ellenére Törökországban 16 havi csúcsra gyorsult az éves infláció márciusban. A török statisztikai hivatal szerdán azt közölte, hogy az éves fogyasztói áremelkedés mértéke 68,50 százalékra, 2022 novembere óta a legmagasabb szintre nőtt a februári 67,07 százalékról, de elmaradt az elemzői várakozások átlagában szerepelt 69,10 százaléktól. Az infláció 2017 eleje óta szinte megszakítás nélkül két számjegyű Törökországban, azonban Recep Tayyip Erdogan – újraválasztása után – gazdaságpolitikai irányváltás mellett döntött.
Ez egyelőre nem segített a helyzeten, a pénzromlás megállíthatatlanul gyorsul a közel-keleti országban. Az ország fizetőeszköze az elmúlt öt év alatt több mint 80 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben. Ugyan a kamatemelés jó irány, viszont a mértéke egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa a líra zuhanását. Ez azért probléma, mert a leértékelődő deviza egyre nagyobb terhet ró a dollárban eladósodott bankszektorra.
Fontos csatát nyertek a tiltakozó gazdák – Visszavonulót fújtak az európai döntéshozók
Az európai döntéshozók részben korlátozták a vámmentes ukrán gabonaimportot és visszavontak számos intézkedést. A gazdák hónapokon át Európa-szerte tiltakoztak az uniós környezetvédelmi intézkedések és jogszabályok, valamint a szabadkereskedelmi egyezmények ellen, egyben követelték a támogatások bővítését és az adminisztratív terhek csökkentését. Az Európai Unió végül több területen is visszavonulót fújt: az Európai Bizottság (EB) márciusi javaslatai között szerepelt, hogy az uniós mezőgazdasági termelők a továbbiakban ne legyenek kötelesek szántóterületük bizonyos részét parlagon hagyni. Önkéntes alapon dönthessenek úgy, hogy szántóterületük egy részét parlagon hagyják, vagy ismét beültetik, és ezáltal további pénzügyi támogatásban részesülnek.
Az EB azt is felvetette, hogy a tagállamok mentesítsenek bizonyos növényeket, talajtípusokat és gazdálkodási rendszereket a talajművelésre vonatkozó követelmények betartása alól. Az uniós testület szerint a tíz hektárnál kisebb területen tevékenykedő mezőgazdasági üzemeket mentesítsék a feltételességi követelmények betartásával kapcsolatos ellenőrzések és szankciók alól. Ugyan az EU egy évvel meghosszabbította az ukrán gabona vámmentes behozatalát, de védővámokat vet ki, ha az import meghalad egy bizonyos szintet.
A francia gazdatüntetések az üzemanyag-támogatások elvétele miatt indultak, azonban a tiltakozások hatására a javaslatot a kormány gyorsan visszavonta. A demonstrációk tovább folytatódtak, ezért Párizs további engedményeket tett, például felfüggesztette a növényvédő szerek használatának a korlátozását, és a belső piac védelmében egy új vámprogram is napirendre kerülhet.
A német gazdaság válságban
A német gyári rendelések februárban 10,6 százalékkal zsugorodtak az előző év azonos hónapjához képest. Sovány vigasz, hogy havi szinten 0,2 százalékos növekedésről számolt be a német statisztikai hivatal. Az utóbbi esetében a belföldi megrendelések másfél százalékkal nőttek, miközben a külföldi megrendelések 0,7 százalékkal csökkentek. Ez Magyarország szempontjából is kedvezőtlen hír, ugyanis Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, így a német ipar gyengélkedése a magyar gazdaságot is hátráltathatja.
A bérek emelkedése és az infláció csökkenése a fogyasztók vásárlóerejét hatékony fegyverré tehetné a recesszió ellen, azonban ennek hatása valószínűleg csak 2025-ben lesz majd látható.