Frissen, május elején jelent meg a világ egyik legmeghatározóbb tanácsadó cégének, az Ernst & Young Global Limitednek (EY) a befektetői barométere. A globális tanácsadó kutatásából az is egyértelműen kiderült, hogy miközben a nyugat-európai térség vonzereje jellemzően esik, addig Dél- és Kelet-Európa több országa is jelentős mértékben tudta növelni a befektetéseket. Ők elsődlegesen abból profitálnak, hogy mind az ellátási láncokban, mind a termelési tevékenységekben komoly átszerveződés következett be. Például a gyártókapacitások száma visszaszorulóban van, de Spanyolországban, Törökországban, Lengyelországban, Olaszországban, Szerbiában, Csehországban és Magyarországon éppen felfutás tapasztalható.
Ez azért is megsüvegelendő, mert a befektetők jelzése szerint a következő 12 hónapban inkább csak a meglévő eszközök bővítésére fognak összpontosítani, nem pedig az olyan nagy potenciállal rendelkező iparágakhoz kapcsolódó új zöldmezős fejlesztésekre, mint az elektromosjármű-ipar, a digitális technológia vagy a megújuló energia.
Magyarország viszont az EY szerint is kivétel, sőt, európai éllovas. Ugyanis 2023-ban 77 magyarországi működőtőke-projektet azonosítottak, szemben a 2022-es 50-nel. Vagyis egyetlen év leforgása alatt Magyarország 54 százalékos növekedést produkált a külfölditőke-beáramlásában, amit egyetlen más európai ország sem tudott felülmúlni. Hasonlót csak Svájc ért el, a helvétek 53 százalékos pluszban zártak.
Az EU egy évvel meghosszabbította az ukrán és a moldáv termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli uniós behozataláról szóló szabályokat.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztése 2025. június 5-ig, a moldáv termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztése pedig 2025. július 24-ig marad érvényben. Az ideiglenes kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítása mellett az EU védelmet biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek, ugyanis az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezet be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében.
Oroszország hatalmas olajkészleteket fedezett fel az Antarktiszon: a feltárt tartalékok mintegy 511 milliárd hordónyi olajat tartalmaznak, ami az Északi-tenger elmúlt 50 évi kitermelésének mintegy tízszeresét teszi ki. A brit parlamentben múlt héten megvitatott dokumentumok szerint a felfedezést orosz kutatóhajók tették a Weddell-tengeren, amelyre az Egyesült Királyság, Chile és Argentína is igényt tart. Oroszországnak ugyan nincsenek területi igényei az Antarktiszon, azonban az Egyesült Államokhoz és Kínához hasonlóan az elmúlt években különböző tudományos kutatások révén fokozatosan növelte jelenlétét a térségben, 1957 óta öt kutatóállomást létesített a régióban – írja a Newsweek.
Az Antarktiszt az 1959. december elsején aláírt antarktiszi szerződés szabályozza, amely kimondja, hogy a terület egyetlen országnak sem a tulajdona, a régiót a békének és a tudománynak szentelt kontinensként jelölte ki. Ennek értelmében az Antarktiszon tilos a bányászat és az olajtermelés is.
Adókedvezményeket és egyéb jóléti reformokat vezetne be a német kormány, hogy az embereket minél tovább bent tartsa a munkahelyükön, ezzel csatlakozva más nyugati országokhoz, amelyek kétségbeesetten próbálnak kievickélni a kontinens gazdasági mélyrepüléséből.
Hónapokig tartó viták után Olaf Scholz német kancellár kormánykoalíciója egy új növekedési tervet állított össze, amelyet várhatóan már a jövő hónapban bemutatnak, és amelynek célja, hogy a hosszabb munkaidő kifizetődőbbé váljon. A Financial Times értesülése szerint a tárgyalt lehetőségek között szerepel a túlórákra kivetett adó csökkentése és a juttatások kibővítése. A munkaórák csökkenő száma a koronavírus-járvány óta Európa-szerte gondot okoz, további nyomást helyezve a régió alulteljesítő gazdaságára és gyenge versenyképességére. Ráadásul az elöregedő társadalmakban a dolgozók száma egyébként is folyamatosan csökken.
A németek átlagos éves munkaideje az elmúlt ötven évben 30 százalékkal csökkent, és negyedével elmaradt az amerikai szinttől, ami azt tükrözi, hogy a sokáig túlterhelt dolgozók egyre inkább a hosszabb szabadságot és a több szabadidőt részesítik előnyben. A munkát büntető német rendszer egyik legnagyobb kritikusa Christian Lindner pénzügyminiszter, aki évek óta reformokat követel, beleértve a túlórára vonatkozó adókedvezmények és egy igazságosabb támogatási program bevezetését. A szakszervezetek azonban ellenzik ezeket az elképzeléseket, amelyekről a kormányzó hárompárti koalícióban még folyik a vita.
Szinte mindennap új Tesla-rivális bejelentkezéséről érkezik hír Kínából, ezúttal a luxuskategóriát képviselő Nio döntött úgy, hogy a csoportjához tartozó Onvo márka révén hadat üzen a Tesla Model Y-nak. A Nio az új Onvo márkája révén árban is mélyen a Tesla legnépszerűbb modellje alá vág.
Az Onvo márkával eleve lefelé nyitott a Nio, első modelljének árfekvése is ezt tükrözi. Listaára 219 900 jüannál (10,81 millió forint) kezdődik, azaz 1,3 millió forinttal olcsóbb a Teslánál – amíg Elon Musk nem gondolja úgy, hogy a jövevényt egy kis árcsökkentéssel megpróbálja kiszorítani a piacról, ahogy tette ezt a tavaly év elején kirobbantott árcsökkentési háborújával.