A baloldali sajtó szerint nem tudunk ma rezsicsökkentésről beszélni, mert „az árak összeértek a világpiacival”. Abban, hogy két éve a magyar rezsiárak a legalacsonyabbak az unióban, a hatósági árazásnak is szerepe van, amely véd a piaci árkilengésektől, továbbá a rezsicsökkentés óta a rezsihátralékok összege és a késedelmes napok száma is kevesebb - írja elemzésében a Világgazdaság.
A lap kifejti, hogy az elmúlt hetekben csökkent az irányadó európai gázár, ami most (megawattóránként 31–34 euró) köbméter alapon számolva a magyar rezsicsökkentett árnak felel meg. A csökkentett ár az átlagfogyasztókra vonatkozik, azok, akik efölött fogyasztanak, magasabb piaci árat fizetnek. Ebből a tényből és a KSH vonatkzói adataiból sikerült azt a következtetést megfogalmazni egyes oldalakon, hogy (jelenleg) nem beszélhetünk valódi rezsicsökkentésről. A szerzők minthas elfelejtették volna, hogy a gázszámla sem csak az alaptermékből tevődik össze, azaz mást is fizetünk azzal, néha egészen összetett számítási módok szerint.
Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi
– erről Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője többször is beszélt már az orosz–ukrán háború kezdete óta. A szakértő többször hangsúlyozta, hogy a háború kapcsán elszabaduló és néha erősen, nagy mértékben ingadozó energiaárak miatt nem szabad kivezetni a magyarországi rezsitámogatásokat, mert energiaszegénységi csapdahelyzetet teremt. Hortay Olivér megjegyezte azt is, hogy az EU-ban minden ötödik háztartás fűtési, illetve díjfizetési nehézségekkel küzd. Magyarországn ezzel szemben csökkent a késedelmes fizetések száma.
Hortay Olivér szerint a rezsicsökkentés fenntartása nem „csupán” az energiaszegénység miatt fontos, többször érvelt annak megtartása mellett. Ugyanis amióta bevezették a rezsicsökkentést, azóta jelentősen csökkent a késedelmes fizetések száma, és a késedelmes napok száma is kevesebb.
A kiszámítható és a jövedelmekhez mérten alacsony díjakat ugyanis könnyebb hónapról hónapra kigazdálkodni, mint a már említett piaciakat, amelyek többszörözhetik a számlát, és ehhez képest arányaiban igen keveset jelent az, ha éppen a régiós gázár a magyar hatósági tarifa közelében vagy kevéssel az alatt van.
A lakossági árak pedig még tovább faraghatók az otthonfelújítási program keretében. Ez azért lehet előnyös, mert ha kisebb az éves lakossági fogyasztás, a hatósági árak fenntarthatóságára létrehozott rezsivédelmi alapot is csökkenteni lehet, azaz az államnak megéri energiahatékonyságot ösztönző beruházásokat támogatni.
A program részleteiről az Origón megjelent összeállításunkat ajánljuk.
A rezsi és a gázárak kapcsán érdemes megvizsgálni a gázszámla összetételét is. A számla végösszegének csaknem a felét teszi ki idehaza a gáz mint alaptermék ára. Erre jön rá a rendszerhasználati díj, a szállítás, elosztás, tárolás költsége (ami a teljes díj 22 százaléka), a 8 százalékos kereskedelmi árrés és az áfa. Ilyen formában
nulla forintos számla akkor sem létezne, ha átmenetileg nulla forint lenne a földgáz mint alaptermék egységára.
Ehhez hozzájön még, hogy a földgáz nem teljesen behozatalból származik, így a köbméterre vetített árat az is árnyalja, hogy az import és a hazai kitermelés lényegében részarányosítva szerepel benne. (Erre is van tehát egy ármeghatározó képlet.)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hónapról hónapra közzéteszi az árstatisztikát, eszerint is idehaza a legolcsóbb a földgáz, még akkor is, ha a piaci ár mozog, és jelenleg alacsony.
A Világgazdaság összeállításában további részleteket talál arról is, hogy a rögzített áraknak milyen további előnyeik vannak.