Egy 400 éves legenda szerint egy előkelő földesúrra és az őt kísérő szamurájaira egy hatalmas vihar csapott le utazásuk során. Sehova nem tudtak behúzódni a villámlás és a szakadó eső elől. Az egyik szamuráj észrevett egy bőrig ázott macskát, amely mintha csak arra várt volna, hogy kövessék. A földesúr és kísérete így jutott el a Gōtokuji templomba, ahol a szerzetesek menedéket adtak számukra, amíg a vihar elvonult. A gazdag nemes hálája jeléül a templom támogatójává vált.
Erre a legendára utal napjainkban az, hogy a Japán történelmi örökségéhez tartozó templom közelében rengeteg, különböző méretű macskafigura fogadja az arra járókat minden nap, és vonzza a turistákat is.
A templomkertben 10.000 manekineko, azaz „integető" vagy "üdvözlő" macskafigurát helyeztek ki.
A macskafigurák darabját mérettől függően 500 és 7000 jen között árulják (1 jen = 2,3 forint), és a buddhista szentély közlése szerint van olyan nap, amikor 800-at is eladnak azokból.
Főként a turisták vásárolják a figurákat, de helyiek is vesznek azokból.
A "macskatemplom” illetékesei azonban nem örülnek annak, hogy a látogatók feliratokat, főként kívánságokat vagy üzeneteket helyeznek el a figurákon, melyektől szerencsét, gazdagságot vagy más előnyöket remélnek. Ezért a templom angol és japán nyelven írt tájékoztatókat helyezett ki, melyekben az áll, hogy
a macskafigurák szent tárgyak, ezért azokra tilos firkálni.
Van egy másik vonatkozás is, ami miatt aggódnak: sok turista ugyanis nem viszi magával, hanem üzenetet írva arra, a kertben hagyja a figurát. Például egy német turista azt mondja, az általa választott macskaszoborra kedvenc otthoni macskájának nevét írta, és azért hagyja a kertben a szobrot, mert reméli, hogy így házikedvence sokáig, egészségesen él majd.
A Japan Today ugyanakkor érdekes körülményekre világít rá a macskafigurák összefirkálásával kapcsolatban. A lap szerint ugyanis a templom állítása túlzás: a manekineko figurák nem szentek a japán kultúrában. Igaz ugyan, hogy több száz éve a szerencse és a jólét szimbólumai, felemelt mancsukkal a jólétet invitálják a háztartásokba, de
hagyományosan nem tulajdonítanak a figuráknak isteni erőt vagy vallási jelentőséget.
Ráadásul a macskafigurákat nem csak a Gōtokuji templomban árulják, hanem sok helyen beszerezhetők szuvenírként Japánban.
Így nem teljesen világos, a templom milyen megfontolásból állítja azt a macskafigurákról, hogy azok szentek, amikor jelentőségük nem ekkora. Elképzelhető, hogy abban bíznak, ha a turisták ezzel az állítással találkoznak a helyszínen, nem írnak a figurákra. Mindenesetre a manekinekók összefirkálása nem a mostani időszakban kezdődött, hanem még a 2019-es koronavírus-járvány előtt. Akkor már állt néhány feliratos macskafigura a híres templom kertjében.
Arra nincs egyértelmű magyarázat, hogy korábban miért kezdték el árulni a kerámiából készült macskafigurákat. Csupán az biztos, hogy a késői Edo-korszakra (a 19. század közepe) már nagyon népszerűek voltak egész Japánban. A Meidzsi-korszakban pedig már tömeggyártással előállított termékké váltak, és mivel főként az anyagi szerencse kabalái voltak, értékesítésük önmagában is jelentős gazdasági teljesítményt jelentett.
Egy japán nyelvű videós riport a templomból a macskafigurák árusításáról: