Nagy Márton: Gyümölcsöző és jó az együttműködés a német cégekkel

A Nemzetgazdasági Minisztérium delegációjának németországi látogatása keretében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárgyalásokat folytatott egyebek között Hubert Aiwanger, bajor tartományi miniszterelnök-helyettessel, egyben gazdasági, regionális fejlesztési és energiaügyi miniszterrel, valamint Eric Beisswenger, európai és nemzetközi ügyekért felelős tartományi miniszterrel egy összeurópai, az elektromos autózás felgyorsítását elősegítő akciótervről. Emellett találkozott a német autóipar vezető szereplőivel is.

Az egyeztetések középpontjában elsősorban a magyar-német, illetve a magyar-bajor gazdasági együttműködésről, a gazdasági kilátásokról és az európai versenyképesség növeléséről esett szó. Nagy Márton megállapította, hogy 

Németország hazánk legnagyobb tőkebefektetője, a 100 milliárd eurót kitevő FDI állományból 18,7 milliárd eurónyi köthető német vállalkozásokhoz. 

A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerségre törekszik és minden megalapozatlan állítással szemben Magyarország jogállam, ahol jogbiztonság, kiszámítható gazdasági- és jogi környezet, valamint az egyik legversenyképesebb adókörnyezet várja a befektetőket. 

Magyarországon megéri beruházni

A hazai üzleti és vállalati környezet így jelentős előnyöket hordoz a hazánkban befektető cégek számára. Magyarországon megéri beruházni, hiszen a közvetlen tőkebefektetéseken elért profitráta hazánkban meghaladja a 9 százalékot, ami a világon a TOP10 közé tartozik. Összességében tehát az sem véletlen, hogy az itt beruházó német cégek négyötöde újra hazánkat választaná befektetési célpontként. A német vállalkozásokkal töretlenül szoros és jó az együttműködés többek közt a járműipar, a kiskereskedelem, a telekommunikáció és a hadiipar területén. 

A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a cementipari cégek esetében konfliktus alakult ki, tekintettel arra, hogy az érintett vállalkozások visszaéltek erőfölényükkel. Emellett a nemzetközi kommunikációs térben eszkalálták a problémát, szélesebbnek és nagyobbnak feltüntetve azt, mint a valóság, ezzel rossz hírét keltve hazánknak. 

A tárgyaláson a felek leszögezték, hogy német cégek több mint 220 ezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, amelyből jelentős részesedéssel bír az autógyártás. Németország hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, amin belül Bajorország a legmeghatározóbb. A Németországgal bonyolított külkereskedelem 26 százaléka a legnagyobb tartománnyal valósult meg. Bajorország a Németországba irányuló magyar exportban 35 százalékos részesedéssel az első, importban, 16 százalékos részesedéssel – BadenWürttemberg után – a második helyet foglalja el. Bajorország a befektetések tekintetében Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg után a harmadik a tartományok között, a német cégek magyarországi beruházásainak közel egyharmada (27%) származik bajor vállalatoktól. 

A német vállalkozásokkal töretlenül szoros és jó az együttműködés többek közt a járműipar, a kiskereskedelem, a telekommunikáció és a hadiipar területén - mondta Nagy Márton
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte továbbá, hogy Magyarország sikeres európai és német gazdaságban érdekelt. A magyar kormányzat a lehető legszorosabban működik együtt a német, illetve bajor vállalatokkal annak érdekében, hogy minél eredményesebben működhessenek Magyarországon, továbbá az itt megtermelt profitjuknak minél nagyobb részét fektessék be újra hazánkban.

Akcióterv kell az elektromos autózás felgyorsítására

Nagy Márton Bajoroszágban találkozott a német autóipar vezető szereplőivel is. A tárcavezető és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja tárgyalásokat folytatott Gernot Döllnerrel az Audi vezérigazgatójával, Frank Weberrel a BMW igazgatósági tagjával, valamint Eckart von Klaedennel, Mercedes alelnökével. Az egyeztetések fő témáját a magyar EU-elnökségre történő felkészülés mellett, a német és az európai autóipar aktuális versenyképességi kérdései, az ágazat jövőbeni kihívásai és lehetőségei képezték, különös tekintettel az elektromos járműiparra és az elektromos járművekre való átállásra.

A felek egyetértettek abban, hogy az elektromos autózás jelenti Európa jövőjét, amelyben meghatározó szerep jut Magyarország és a német autóipar együttműködésének.

 A nemzetgazdasági miniszter a tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy olyan összeurópai akciótervre van szükség, amely elősegíti és felgyorsítja az elektromos autózás európai térnyerését, egyben a 2035-ös átállás elérését. E tekintetben a legnagyobb kihívást jelenleg az elektromos autózáshoz kapcsolódó infrastruktúra, a töltőhálózat hiányossága jelenti. 

Ezzel kapcsolatban a felek megállapították, hogy Európában nincs összefüggő, hosszútávú, gyors és gondmentes utazást lehetővé tévő kontinentális hálózat, amelyet közösségi- és magán beruházásokon keresztül célszerű, jelentős mértékben fejleszteni. Az elektromos autózáshoz szükséges elektromos hálózat fejlesztése mellett a tárgyalásokon felmerült a szabályozási környezet átalakítása is. Javaslatként merült fel egyrészt, hogy a transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat menten elvárt gyorstöltőpontok sűrűbbek legyenek, így például 50 kilométerenként kerüljenek telepítésre. Másrészt arra is törekedni szükséges, hogy a benzinkúthálózat jelentős, minél nagyobb részén álljon rendelkezésre elektromos gyorstöltési lehetőség. 

Mindezeken túlmutatóan az akcióterv keretében az elektromobilitás térnyerésének ösztönzése érdekében új, uniós szintű autóvásárlási ösztönző programra van szükség, amely egyaránt irányul a gyártókra és a vásárlókra. Az eladások ösztönzése érdekében továbbá felmerülhet az állami támogatási szabályok módosítása is. Nagy Márton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az új járművek vásárlása mellett a használt elektromos autók kereskedelmét is célszerű segíteni és támogatni, többek közt új szabványok kialakításával. Ezt szolgálja, az európai elektromos autózás versenyképességét erősítő akcióterv is, amelynek tervezete a tagállamok számára a soros magyar elnökség alatt, egy „white paperként” kerül bemutatásra a Versenyképességi Tanács július 8-9-i ülésén.