A világ számos helyén bukkanhatunk olyan településekre, amelyek magyar gyökerekkel rendelkeznek. Így például az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is számos, magyar nevű kis községet találhatunk, amelyek ma is lakottak, és ha a település lakossága már ki is cserélődött teljesen, az infrastruktúra még tartogathat magyar vonásokat, így például a terek és utcák nevei szólhatnak az egykori gyökerekről.
Az egyik legizgalmasabb történet egy svájci völgyről szól, amelyet a helyiek a Hunok völgyének neveznek. Kevesebben ismerik viszont Régusse-t, egy kis francia falut, amely Dél-Franciaország Var megyéjében, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban található, és arról nevezetes, hogy magyarok telepedtek le egykor a falai között.
A legnyugatibb európai magyar településnek is hívhatjuk történelmi léptékkel.
A Promotions.hu szerint a településen közel háromezer ember él, és története szerint a 16. században, a mohácsi csata utáni rettenetesen zűrzavaros időkben magyarok érkeztek ide több francia-török megállapodás értelmében.
Ezt az tette lehetővé, hogy a Hugenotta-idők alatt a pestisek és járványok miatt a falu elnéptelenedett, a francia udvar együttműködött a török portával, aminek eredményeként 1533-ban a konstantinápolyi rabszolgapiacról származó magyar telepesek érkeztek a faluba, akik újra benépesítették az elhagyatott, egykor virágzó települést. Huszonöt évig jártak a hajók Konstantinápoly és Marseille között - a ma is meglevő archívumok tanúsága szerint. A mai lakosok között még megtalálhatjuk az azóta részben franciásított magyar családneveket.
Illyés Gyula Hajszálgyökerek című regényében is megörökítette ezt a magyar falut, és a helyi történelmi bizottság is felfedezte több magyar családnév eredetét, mint például a Fábri (Fabré), a Márton (Marton) és a Papp (Sappé) családokét.
De ezek manapság már elfranciásodtak, viszont a községben rengeteg történet kering arról, hogy még évtizedekkel ezelőtt is nagyon sokan beszéltek magyarul.
Így fest napjainkban Régusse: