Robbanás volt egy szénbányában, rengeteg ember meghalt

A kínai szénipar legnagyobb, és alighanem egyben a világ legsúlyosabb bányakatasztrófája történt 1942. április 26-án Benxi városa mellett: egy robbanás következtében beomlott a japán felügyelettel működő föld alatti bánya, a több mint 1500 dolgozóból rengetegen azonnal meghaltak, mások később megfulladtak a mélyben. Mutatjuk, mi történt.

Benxi városa Kína déli részén, a mai Észak-Koreával határos Liaoning tartományban található. A 20. század elején az ipari fejlődés útjára lépő Kínában fontos szénipari központként működött, a szén bányászatát 1905-ben kezdték meg a területen, aminek jelentősége még nagyobb lett a második világháború idejére.

A föld alatti kitermeléssel működtetett bánya több kilométer mély volt, ezzel a második világháború időszakának világviszonylatban is egyik legmélyebb bányájának számított.

Berendezései, biztonsági rendszerei, illetve a munkavégzés körülményei azonban nem voltak azon a színvonalon, amit a szénbánya jelentősége megkívánt volna.

A Benxi melletti (Benxihu) szénbánya egy korabeli ábrázoláson
Fotó: wikipedia.org / wikipedia.org

Rabszolgamunka a bányában

A gazdasági szempontból nagyon ígéretes területen kínai és japán együttműködésben folyt a szén és a vasérc kitermelése. A japán és kínai viszony végletes megromlásával, Mandzsúria 1931-es japán megszállásával, majd az 1937-ben kirobbant második kínai-japán háborúval azonban a bánya helyzete is megváltozott. A japán irányítás alatt álló bányában borzasztó körülmények között dolgoztak a kínai munkások. 

12 órás műszakokat teljesítettek a bányában, miközben a háborús években egyre rosszabbra forduló élelmezési viszonyokban gyenge minőségű és elégtelen mennyiségű étel jutott csak nekik. 

A tárnákban rendszeresek voltak a balesetek, a munkások között tífusz és kolera pusztított a higiéniai körülmények miatt.

Korabeli felvétel a bányatelep egyik épületéről:

April 27, 1942: More than 1,500 workers are killed in explosion in Benxihu coal mine in Japan-occupied Manchuria. It is the largest mining disaster in history pic.twitter.com/iyX5ayiGsJ

— WW2 in Asia (@asiainww2) April 27, 2022

A bányafelügyelők gyakran bántalmazták a munkásokat, a területet kerítéssel és őrökkel kerítették el a külvilágtól. Később több kínai munkás "rabszolgamunkaként" jellemezte az akkoriban ott uralkodó állapotokat illetve helyzetüket.

Benxi (japánul: Honkeiko) legsötétebb napja 1942. április 26-án jött el. 

Azon a napon a reggeli órákban a bányákban keletkezett, óriási robbanás rázta meg a területet. A detonáció következtében a járatok beomlottak, ezzel a föld alá zártak és halálra ítéltek rengeteg bányászt, köztük fiatal fiúkat is.

A robbanás okát később megállapították: az elégtelen légkeringetésnek köszönhetően a levegőben felhalmozódott a szénpor, ami így lényegében gyúlékony gázzá vált. A veszélyes elegyet egy berendezés használatakor keletkező szikra begyújtotta, ez eredményezte a pusztító robbanást.

Halálra ítélték a föld alatt rekedteket

A föld alatt rekedtek mentése azonnal megindult, a többi munkás, illetve önkéntesek is siettek a helyszínre, hogy segítsenek elhordani a törmeléket a tárnák bejáratától. A bányaterület japán vezetése azonban nem akart megkockáztatni újabb robbanásokat, ezért a helyi hatóságokkal egyetértésben úgy döntöttek, hogy lekapcsolják a bánya levegőellátását biztosító ventilátorokat, és lezárják a tárnákat. 

Ezzel a lépéssel halálra ítélték a mélyben segítségre váró, a robbanást túlélt bányászokat, 

de ami ennél is döbbenetesebb, hogy egyes szemtanúk elmondása szerint a további robbanástól való félelmükben azokat a tárnákat is zárták, amelyekről tudták, hogy onnan esélyük lett volna kijutni a bányászoknak.

Fotó: Youtube-videóból kiemelt felvétel

Később, a háborút követően, a sztálini Szovjetunió hatóságai vizsgálták az ügyet, és megállapították, hogy a japán hatóságok döntése szükségtelenül növelte az áldozatok számát.

Azt nem tudni pontosan, hányan haltak meg a közvetlenül a robbanásban, és hányan annak következtében, hogy a segítségre várva a járatokban nem jutottak elegendő levegőhöz, és ezért megfulladtak – a később elkészült hivatalos jelentések szerint szén-monoxid mérgezés végzett velük. Az utólagos értékelések szerint vélhetően többen haltak meg utóbbi következtében, mint a robbanásban.

A halálos áldozatok száma összesen 1549 fő volt, ebből 31 japán, a többi kínai dolgozó.

A holttestek felszínre emelése napokon át tartott, az áldozatokat tömegsírba temették.

A tragikus eseményt a szénbányászaton túl az egész bányaipar történetének legsúlyosabb katasztrófájaként jegyezték fel.

A bányát a katasztrófa után 10 nappal újranyitották, és a területen egészen 1945-ig folyt a kitermelés. A történteknek a háborús állapotok ellenére (vagy épp azok miatt) egész Kínában óriási visszhangja volt. 

Szenet válogató kínai szénbányászok a dalongi szénbányában (2015-ös felvétel)
Fotó: AFP/Greg Baker / AFP

A katasztrófa utáni években jelentős változások zajlottak le a kínai bányaiparban. Új biztonsági szabályokat vezettek be, és biztonsági berendezéseket, köztük fejlettebb légcserélő rendszereket építettek be a járatokba, melyek egyre inkább képesek voltak a szénpor szűrésére. 

Kína szénipara napjainkban is jelentős, különösen az energiahordozó energiatermelésben betöltött szerepe miatt. Az S&P adatai szerint 2023 utolsó negyedévében Kína rekordot ért el a belföldi szénkitermelésben, 1,22 milliárd tonnával.

Cikkünk kiemelt képe illusztráció.