Szorosabbra fonja együttműködését Oroszország és Kína

A megkérdezettek többsége ellenzi a gázkazánok 2040-ig történő fokozatos kivezetését. Brüsszel importvámokkal védené az európai piacot a kínai villanyautóktól, a németek nem örülnek ennek, mert tartanak a kínaiak büntetőintézkedéseitől. Ráadásul az év során stagnálhat a német gazdaság. Az viszont egyértelműen kiderült: megsínylenék, ha kilépnének az unióból.

Az Európai Unió központi intézményei 2023 végén az épületekre vonatkozó energiahatékonysági követelmények szigorításáról döntöttek. A megállapodás értelmében valamennyi tagállamban fokozatosan ki kell vezetni a gázkazánokat 2040-ig, ami mintegy harmincmillió európai családot érint. 

A háztartásonként akár több millió forintos többletkiadást eredményező döntés finanszírozási háttere tisztázatlan, így azt több tagállam – köztük Magyarország is – kritizálta. 

Mivel Brüsszel továbbra sem állt elő a vállalás megvalósíthatóságát és fedezetét részletező cselekvési tervvel, 2024 májusában 15 tagállam közös állásfoglalásban szólította fel ennek pótlására. A szakpolitikai vitákon túl a gázkazánok tiltása közvetlenül és fokozottan érinti az európai családokat, ezért a Századvég az Európa-projektben az állampolgárok véleményét is felmérte a témában. 

A kutatás alapján a polgárok többsége elutasítja a vállalást, és mindössze 36 százalékuk támogatja a döntést. A tagállami eredményekből kiderül, hogy a fosszilis tüzelésű eszközök kivezetésével legkevésbé a magyarok (71 százalék), a románok (69 százalék), valamint a csehek (68 százalék) értenek egyet.

Képünk illusztráció!
Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Villanyautó-vámháború: Berlin vesztett, Párizs nyert

Mindent visz az uniós választás – Brüsszel hamarosan bejelentheti a kínai villanyautókra bevezetendő importvámot. Bár az európai szubvencióellenes vizsgálat befejeztének hivatalos határideje július eleje, a bizottságnak négy héttel korábban kell tájékoztatnia az érintett feleket – ami június 5. körül lenne – a választásokat a június 6–9. között tartják. 

A protekcionizmusra és a fenyegető kereskedelmi háborúra vonatkozó figyelmeztetések ellenére Olaf Scholz kancellár és kollégái végül rájöttek, nem tudják megakadályozni, hogy az EU vámokat vezessen be. A kereskedelem szabályozása az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, így az országok csak minősített többséggel (azaz az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselő tagországok legalább 55 százalékával) állíthatják meg Brüsszelt.

A hónap elején Robert Habeck gazdasági miniszter közölte: a német autóipar nagyon aggódik, mert várható, hogy a kínaiak ezután vámokat vetnek ki a német importra.

A támogatási vizsgálat Németországot és Franciaországot is szembeállította egymással, mivel Párizs attól tart, hogy az olcsó kínai elektromos autók elárasztják az európai piacot, és nyomás alá helyezik a francia autógyártókat az alsó és középáras szegmensben.

A német autógyártók ezzel szemben több autót értékesítenek a prémiumszektorban, ahol még nem kell szembenézniük az erős kínai versennyel.

Robert Habeck.
Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Rossz hír: egész évben stagnálhat a német gazdaság 

Nincs jele a német gazdaság régóta várt talpra állásának, Európa legnagyobb gazdasága csak stagnálni fog az idén a kereskedelmi és iparkamara (DIHK) csütörtökön kiadott előrejelzése szerint. A szervezet azonban még így is optimistább, mint az év elején, amikor még 0,5 százalékos visszaesést jelzett. A DIHK arra számít, hogy a magánfogyasztás támogatja majd az idén a gazdaságot, 1 százalékkal bővül majd, az infláció pedig a 2023-as 5,9 százalékról 2,3 százalékra lassul.

Az áremelkedés illetően a jegybank pesszimistább, szerdán figyelmeztetett, hogy kétségessé teszik a német inflációs várakozások további csökkenését a becsültnél meredekebb béremelések, amelyeknek az üteme az első negyedévben elérte a 6,2 százalékot.

Nagyon egymásra talált az orosz és a kínai atomipar 

Az elmúlt 25 évben a Roszatom és kínai partnereinek együttműködésének eredményeként 23 milliárd dollár fölé nőtt szerződéses kötelezettségek összege. A kínai Tianvan Atomerőműben épült négy blokk az üzemi mutatói alapján a világ leghatékonyabb nukleáris egységei közé tartozik. 

További két telephelyen négy atomerőművi blokk épül – ismertette Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami atomenergia-ipari vállalat vezérigazgatója a kínai Harbinban rendezett VIII. Orosz–Kínai Expón. 

Alekszej Lihacsov Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Han Cseng kínai alelnöknek mutatta be az atomenergetikai együttműködés eredményeit. Elmondta, hogy külön is azonosítottak a stratégiai partnerség terén ígéretes lehetőségeket, beleértve a jövő 4. generációs atomreaktorainak fejlesztését, valamint a nukleáris medicinát. Felvázolt továbbá számos más, a technológiai szuverenitás növelését célzó lehetőséget is, köztük a logisztikát.

Orosz északi vizeken is szállítanak a kínaiak

Ennek kapcsán bejelentette, hogy létrejön az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztésével foglalkozó albizottság az orosz–kínai kormányközi bizottságon belül, amelyet Li Hsziao-penggel, a Kínai Népköztársaság közlekedési miniszterével közösen vezet. 

Tavaly a két ország között ezen az útvonalon 2 millió tonnás volt a tranzitforgalom, de ez Alekszej Lihacsov szerint 2030-ra 50 milliót tonna fölé, vagyis több mint hússzorosára nőhet. 

Közölte továbbá, hogy az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztése érdekében számos infrastruktúra-projektben is együttműködik Roszatom a kínai partnereivel.

Dexit: a német kilépés megpecsételné az unió sorsát 

A radikálisoknak elegük van Brüsszelből, és kilépnének az EU-ból. Az Egyesült Királyság uniós kilépése, a Brexit-népszavazás óta egy másik kulcsfontosságú európai tagállam, Németország távozása is egyre gyakoribb témává vált a radikálisabb pártok és a lakosság körében, mivel szerintük hazájuk az unió igáslovává vált. 

S valamennyire igazuk is lehet, mivel az IW gazdaságkutató intézet szerint a „Dexitnek” katasztrofális következményei lennének. Az IW csütörtökön megjelent kutatása szerint a britekhez hasonló lépés Németországnak és Európának is súlyos gazdasági károkat okozna, Berlin pedig egy súlyos válságba kormányozná a tagállamot, amely megtörné az EU politikai egységét is.

Például a becslések szerint a Dexit: r690 milliárd eurónyi kárt okozna csak az első öt évben, ami a GDP mintegy 5,6 százalékos csökkenésének felelne meg;

• mintegy 2,5 millió munkahely szűnne meg, mivel rengeteg nemzetközi cég hagyná ott az országot;
• a német exportőrök elveszítenék a közös uniós piacot, visszatérnének a vámok és a határellenőrzések;
• valamint meggyengítené Európa közös védelmi és terrorellenes törekvéseit, veszélybe sodorva a teljes blokk biztonságát.

A Dexit, akármekkora kudarcot is jelentene, felbátorítana más tagállamokat is, például Hollandiát vagy Magyarországot, hogy kövessék a németek példáját. Ezzel összeomlana az egyesült és erős Európa – magyarázza Jürgen Matthes, az IW nemzetközi gazdaságpolitikai, pénzügyi és ingatlanpiaci részlegének vezetője.