Drágul a repülés, az utasok fizetik meg a klímaköltségeket

Nem nyugszik bele Kína az elektromos autóikat sújtó európai védővámokba, ugyanis nem exportdömpingnek szánták, hanem a belső kereslet kielégítésén felül gyártott járműveket kívánják értékesíteni. Algoritmushiba miatt ugrott meg a német áram ára, Horvátországot pedig kibertámadás érte. Ismét vámokkal sújthatják az ukrán cukrot és tojást – pont Ukrajna mezőgazdasága az a kényes kérdés, ami az uniós csatlakozást megnehezíti. Heti összefoglaló.

Li Csiang, Kína miniszterelnöke nyilvánosan kritizálta a kínai elektromosautó-export ellen meghirdetett amerikai és uniós büntetővámokat, és visszautasította, hogy Peking bújtatott állami támogatásokkal segítené tisztességtelen versenyelőnyhöz a szektor kínai szereplőit, noha az extra vámokat éppen erre hivatkozva élesítették az EU-ban július 4-től, az Egyesült Államokban pedig augusztus 2-tól. 

Szerinte annak sincs alapja, hogy a kínai cégek arra készülnének, hogy olcsó zöldtechnológiákkal árasszák el nyugati országok piacait. 

A fejlett elektromos járművek, lítiumion-akkumulátorok és fotovoltaikus termékek gyártásával először a hazai keresletet elégítettük ki, de már a globális kínálatot is gazdagítjuk velük – mondta Li az északkelet-kínai városban, kedden. A méretgazdaságosság elérésével felhígulnak a vállalkozások innovációs költségei, és ez az új kínai iparágakban mutatkozó erős versenyképesség-növekedés valódi forrása.

 

Egy hiba miatt régóta nem látott szintre drágult a német áram

Európa legnagyobb áramtőzsdéjén egy informatikai hiba miatt a német áram ára 2022 augusztusa óta a legmagasabbra ugrott kedden. A másnapi leszállításra vonatkozó áram 492,04 eurós árfolyamra nőtt, míg a szomszédos Franciaországban 2,96 euróra esett a kurzus, ami a két ország között a valaha mért legnagyobb árkülönbséget eredményezte – jelentette a Bloomberg. Franciaország, Németország, Ausztria, Belgium, Hollandia és Lengyelország árfolyamát végül függetlenítették.

Képünk illusztráció
Fotó: AFP / GUILLAUME SOUVANT

A nyugat-európai villamosenergia-piacok csaknem egy évtizede vannak összekapcsolva. A piac integrálásának köszönhetően egy algoritmus a határokon átnyúlóan összehangolja a keresletet és a kínálatot. Ez teszi lehetővé a szél- vagy napenergia maximális kihasználását az egész régióban, ám most pont ez az elosztó-algoritmus hibásodott meg.

 

Drágul a repülés, az utasok fizetik meg a klímaköltségeket

A megfizethető repülés hamarosan a múlté lehet, hála az EU drákói klímaszigorának. 

A Lufthansa-csoportnál jövő évtől jegyenként akár 72 eurós pótdíjat is felszámíthatnak, 

hogy ezzel fedezzék a klímavédelmi előírások miatt megemelkedő repülési költségeiket – jelentette be a német légitársaság kedden. A légicég régóta panaszkodik a többletköltségek miatt, amelyeket az uniós rendeletek és a nemzeti adók rónak az európai légitársaságokra, ám csak most döntött úgy, hogy megemeli az árait. A pótdíj a június 26-tól lefoglalt, európai országokból induló járatokra lép életbe; a távolságtól függően 

az áremelés 1 és 72 euró, azaz 395 és 28 500 forint között mozoghat majd.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) és a fenntartható légi üzemanyagokra (SAF) vonatkozó szabályozások óriási pluszköltségeket rónak a légitársaságokra, amelyeknek választaniuk kell, hogy rövid időn belül lecserélik a gyakran több száz gépből álló flottájukat olyan modellekre, amelyek környezetkímélőbbek, vagy magas adót fizetnek az EU-nak.

 

Ez már Brüsszelnek is sok: ismét vámokkal sújthatják az ukrán cukrot és tojást

Ismét életbe lépteti az ukrán cukorra és tojásra vonatkozó vámokat az Európai Unió péntektől, felhasználva a gazdák megbékítését célzó vészfék mechanizmust. Az ukrán agrárszektort célzó vámok rávilágítanak az ország uniós csatlakozásával kapcsolatos egyik legnehezebb kérdésre is, hiszen a mezőgazdasági nagyhatalom 

Ukrajna olcsóbban képes termelni, mint az EU gazdái, ráadásul felvétele esetén az agrártámogatások legnagyobb haszonélvezőjévé válna, leváltva ezzel Franciaországot.

Bár az EU idén meghosszabbította a szabadkereskedelmi megállapodást Kijevvel, azt már csak változtatásokkal tette meg, hogy lecsillapítsa a gazdák haragját. Ennek értelmében több ukrán mezőgazdasági termék a vámok visszatértére számíthat, ha az unióba tartó import meghaladja a 2022-es és 2023-as év átlagát – idézi fel a Financial Times.

A zab már elérte ezt a szintet, és úgy tűnik, hogy ez hamarosan a cukorra és a tojásra is igaz lesz.

 

Brutális hekkertámadás érte Horvátországot: összeomlott több állami intézmény informatikai rendszere

Szerda délután óta folyamatos hekkertámadás alatt állnak a horvát állami intézmények. Csütörtök reggel hekkertámadás érte Horvátország legnagyobb kórháza, a zágrábi Egyetemi Központi Kórház informatikai rendszerét. A támadás egy nappal azt követően történt, hogy szerdán délután több horvát intézmény, köztük a pénzügyminisztérium, az adóhatóság, a horvát központi bank (CNB) és a Zágrábi Értéktőzsde is kiberbűnözők célpontjává vált – írja az Index.hr. Szerda délután 

az adóhatóság honlapja mellett rövid ideig a pénzügyminisztérium, a központi bank és az értéktőzsde honlapja sem volt elérhető.

A háttérben a DDoS-támadások húzódnak, ami az egyik leggyakoribb és legelterjedtebb támadás. Az ilyen támadások célja a hozzáférés megtagadása a támadott oldalak felhasználóitól. A támadás oka egyelőre ismeretlen.