A 3. század közepe és a 4. század között papiruszra írt kódex kopt nyelvű, keresztény liturgikus szövegeket tartalmaz. Szakértők szerint "a legrégebbi keresztény liturgikus szövegek" olvashatók benne, közöttük Péter első levele és Jónás könyve – hangsúlyozta a Christie's.
A kódex eredetileg 68 lapból állt, amelyből 51 maradt fenn. Ezeket plexiüveg mögött őrzik, minden oldalon 11-18 sor írás található két oszlopban. A szöveget ugyanaz az írnok jegyezte le.
A könyvet más papiruszokkal és pergamenekkel együtt az 1950-es évek elején fedezte fel Egyiptomban egy svájci gyűjtő, Martin Bodmer, majd a következő évtizedekben többször is gazdát cserélt.
A kódex a nevét Margaret Reed Crosby amerikai mecénásról – aki lehetővé tette a Mississippi Egyetem számára a megvásárlását –, valamint utolsó tulajdonosáról, Martin Schoyen norvég gyűjtőről kapta.
A kézirat a Schoyen-gyűjtemény más darabjaival együtt került kalapács alá Londonban.
Az eladási ár mélyen alatta maradt más régi kéziratokénak, például a Sassoon kódexének, a legrégebbi héber bibliáénak, amely tavaly több mint 38 millió dollárért (14 milliárd forint) kelt el New Yorkban a Sotheby's árverésén.
Bill Gates, a Microsoft alapítója pedig 1994-ben 30 millió eurónak megfelelő összeget fizetett ki a Leonardo da Vinci tudományos írásait tartalmazó Leicester kódexért.
Az alábbi képen a kódex egyik oldala, Jónás könyvének és Péter első levelének részletével:
Ahogy bejelentése kapcsán arról az Origo beszámolt, a könyvet azért is értékesnek tartják, mert egy különleges, átmeneti időszakból származik. Eugenio Donadoni, a Christie's középkori és reneszánsz kéziratokkal foglalkozó vezető szakértője elmondta, hogy a könyv abból az időszakból származik, amikor a papirusztekercsek helyét kezdte átvenni a kódex formátum.
A 104 oldalas kódexet 40 év alatt írta egy írnok egy felső-egyiptomi kolostorban.
Donadoni szerint Egyiptom száraz éghajlatának köszönhető, hogy fennmaradt, mivel a 3. és 4. századból alig néhány könyv maradt meg.
A kódexet, amelynek lapjait egyenként, plexiüveg mögött őrzik, a Christie's New York-i kiállítótermében április 2. és 9. között lehetett megtekinteni.