Így tér vissza a magyarok egyik kedvenc nyári gyümölcse

A megszokottnál két héttel korábban kezdődött idén a kajszibarack betakarítása a hazai ültetvényeken. Bár a minőséggel egyelőre nincs probléma, a mennyiséget ebben az évben is jelentősen befolyásolták a tavaszi fagyok.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB közös körképe szerint a tavalyi gyenge termésnél jobb, de a 2022-es mennyiségnél kevesebb termésre lehet számítani kajszibarackból.

Fotó: Pixabay

Korábban indult a szezon

A szokásosnál korábban, már május második felében megkezdődött a korai fajták betakarítása, ennek köszönhetően az idén minden adott ahhoz, hogy hosszú, elnyúló kajsziszezon legyen.

A tavaszi fagyok ugyanakkor ebben az évben is elérték a hazai ültetvényeket. Az enyhe tél és korai kitavaszodás miatt a virágzás minden eddiginél korábban indult. Március második felében azonban megérkezett a lehűlés, ami komoly károkat okozott a Dunántúlon, az ország középső, illetve északi és észak-keleti részében található ültetvényeken. Az április végén bekövetkezett hidegbetörés tovább rontotta a helyzetet.

A szakmai szervezetek közös körképe szerint idén a tavalyi nagyon alacsony termésnél jobb, de a 2022-es termésnél kevesebb kajszit szüretelhetnek az országban. 

A népszerű termés mennyisége a következő hetek időjárásának függvényében tovább változhat, a becslések szerint azonban 16-18 ezer tonna kajszi betakarítása valószínű. 

Minőségi problémák egyelőre nem jelentkeztek az ültetvényeken, bár a jégverés, valamint a gombás megbetegedések lokálisan gondot okozhatnak a gazdáknak. 

Miként az Origo megírta, néhány éve a kajszibarack kapcsán arra figyelmeztettek: a kajszi komoly veszélynek van kitéve, erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy megmaradjon ez a népszerű barackfajta.

Kajszitermesztés Magyarországon

Kulcsfontosságú a jó termőterület

Hazánkban mintegy 5000 hektáron termesztenek kajszibarackot, a legfontosabb termőtájak Pest és Bács-Kiskun vármegyékben, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1 100 hektár), Somogy és Tolna vármegyékben összpontosulnak, de Fejér vármegyében is jelentős ültetvények találhatók. Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus fagykárok miatt ugyanakkor megállt a korábban elindult termőterület-bővülés; 2013 és 2020 között 4000 hektárról 5700-ra nőtt az ültetvények területe.

Az évről évre jelentkező komoly fagykárok miatt az éves termésmennyiség jelentős szórást mutat. 

Míg 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott a betakarított mennyiség, 2023-ban például csupán 6-8 ezer tonna kajszi termett az országban. 

A szakemberek szerint a termésbiztonság elérése érdekében kulcsfontosságú szerepe van a helyes termőhelyválasztásnak, az aktív fagy- és jégvédelemnek és az intenzív termesztéstechnológia alkalmazásának.