Elképesztő károkat okoztak a viharok Magyarországon - mutatjuk a megdöbbentő számokat

Az idei viharszezon első hónapjában a biztosítók több mint 1,7 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják az 1,7 milliárd forintot, és több mint tizenhatezer bejelentéshez kapcsolódnak.  Ez utóbbi adat egynegyedével több, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor a kifizetések és tartalékolt összegek az egymilliárd forinthoz közelítettek. 

Ezekben az adatokban még nincsenek benne a hétvégi viharkárok, amelyek már a júniusi statisztikákban jelennek meg, és hiányoznak belőlük a mezőgazdasági és az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben keletkezett károk is - írja közleményében a MABISZ.

Viharban kitört fa a Tolna vármegyei Tengelicen június első napjaiban
Forrás: MTI/Kiss Dániel

Ezeken a napokon voltak a legnagyobbak a károk

A leginkább a május 17-25-ig, valamint a hónap utolsó napján dúló viharok, beázások, jégverés, felhőszakadás, villámcsapások növelték a bejelentések számát.

A leginkább érintett területek Budapest, valamint Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék, továbbá Dunakeszi, Érd, Eger, a Tápióság térsége voltak.

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit.

Tavaly a nyári hónapokban volt több káresemény

Tavaly a viszonylag „barátságosabb” májust követően a június és az augusztus is katasztrofálisnak bizonyult: miként akkor az Origo megírta, a négy hónapot követően 13 milliárdnál állt meg a biztosítói károk összege.

Ez az összeg évtizedes rekordot döntött meg. 

Idén június első napjainak viharjelentései, valamint az árvízi előrejelzések alapján további nehéz hónapok előtt állnak a biztosítótársaságok.

A májusi, százezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a pár évvel korábbiakat. 

Ez főként a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek köszönhető. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis érződik a kárinfláció jelensége. 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével – jelzi a MABISZ.

Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. Ez akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget – hívja fel a figyelmet a biztosítók szakmai szövetsége.

Fontos, hogy ingatlanbiztosítás esetén  ne legyünk alulbiztosítottak (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez. Alulbiztosítottsághoz vezethet az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva. Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni – áll a MABISZ összeállításában. 

A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.