Ezért küldött trágyát és szemetet Észak-Korea délre

Május utolsó napjaiban Észak-Korea trágyával és hulladékkal megtömött szemeteszsákokat küldött át léggömbökkel Dél-Koreába. A "léggömbháború" hosszú ideje tart a két ország között, és egyáltalán nem ártalmatlan taktikáról van szó - a ballonok miatt tovább romolhat a két ország viszonya.

Ahogy azt az Origo megírta, május 28-án, a hajnali órákban, mintegy 150 léggömb érkezett meg Észak-Koreából Dél-Korea területére. A ballonokra szemeteszsákokat erősítettek, azok trágyát, szemetet szállították a két országot elválasztó demilitarizált övezet felett. A furcsa akció a két Korea közötti egyre feszültebb viszony jele. Miként a Bloomberg megjegyzi, a mostani akciónak a keddi léggömb-berepülés csak az utolsó fejezete volt. Előtte Észak-Koreából százszámra érkeztek trágyát szállító ballonok Dél-Koreába, sőt, a léggömbökkel való üzengetést már hosszú évek óta űzi a két ország egymással.

A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága által közreadott kép Szöulban földet ért, szemeteszsákot szállító léggömbökről, amelyek Észak-Koreából érkeztek Dél-Korea területére 2024. május 29-én. A hadsereg szerint eddig mintegy 90 szemetet, trágyát és egyéb hulladékot szállító léggömb landolt Dél-Korea területén.
Fotó: Rok Jcs

Kölcsönös a léggömbökkel vívott adok-kapok

A két Korea között zajló furcsa "ballonháború" története évtizedekre nyúlik vissza. Az észak-koreai vezetés tagjai, valamint a déli aktivisták, akik úgy gondolják, a rendelkezésükre álló eszközökkel tenniük kell az északi országot uraló rezsim gyengítéséért, régóta bosszantják egymást furcsa dolgokat szállító léggömbök küldözgetésével.

A legutolsó nagy észak-koreai léggömbakció még 2016-ban zajlott le. Akkor Phenjan propagandaüzeneteket tartalmazó pamfleteket küldött át a határon, melyekben az akkori dél-koreai és amerikai elnököt, illetve a japán miniszterelnököt támadták.

A most lezajlott többnapos akcióról Phenjan azt állítja, hogy közel 1000 léggömböt küldött át a demilitarizált zóna fölött, hogy így próbálja megállítani "a Dél-Koreából ömlő emberi szemetet" – fogalmaztak, arra utalva ezzel, hogy Dél-Koreából rendszeresen érkeznek hozzájuk a rezsimet támadó szórólapok a levegőben. Ez persze nem tetszik Phenjannak.

Bár ebből a kijelentésből nem lehet semmilyen érvényes következtetést levonni, de a mostani akció kapcsán az egyik magas rangú észak-koreai politikus arról nyilatkozott, hogy 

mintegy 3500 léggömböt küldtek Dél-Koreába, összesen 15 tonna hulladékkal. 

Ezzel kívántak válaszolni arra, hogy dél-koreai aktivisták májusban újabb, Phenjan-ellenes szórólapokat juttattak át Észak-Koreába.

Kép egy Szöulban földet ért szemeteszsákról, amely léggömbbel érkezett Észak-Koreából Dél-Korea területére
Fotó: Rok Jcs / MTI/EPA

Tovább romolhat a két ország viszonya

A "léggömbháború" kapcsán érdemes megemlíteni, hogy míg Észak-Koreában a politikai vezetés irányítja a ballonok kiküldését, addig Dél-Koreában az kvázi civil akciónak minősül, melyet főként korábban Észak-Koreából átszököttek szerveznek. Az aktivisták a szórólapok mellett pénzt, rizst, illetve USB adathordozókat is juttattak be ballonokkal Észak-Koreába.

A konzervatív politikát képviselő dél-koreai kormányok általában megtűrik, míg a más politikai irányultságot képviselők megpróbálják megakadályozni ezeket az akciókat. Sőt, a közelmúltban az is felmerült, hogy büntetendő cselekmény legyen a léggömbök Észak-Koreába küldése.

A szöuli szigornak könnyen belátható okai vannak: 

a kormány el akarja kerülni, hogy ezek a lényegében magánakciók tovább rontsák a két ország amúgy is feszült viszonyát.

Emlékezetes: bár Észak-Korea sokáig tagadta, hogy a Covid-19 koronavírus elérte volna az országot, később, amikor már nem lehetett elhallgatni a járványt, magas rangú phenjani döntéshozók vetették fel, hogy a vírus dél-koreai léggömbökkel jutott be az országukba. Egészségügyi szakértők szerint ennek kivitelezése ugyanakkor szinte lehetetlen.

Az észak-koreai diktátor idén is több erődemonstrációt tartott ballisztikus rakéták kilövésével, és többször kijelentette, hogy szerinte törvényes joga van Dél-Korea "kiiktatására." Ezzel szembemegy azzal az Észak-Koreában továbbra is nemzeti alapvetésnek tartott koncepcióval, mely a két Korea békés úton való egyesítéséről szól. Az országegyesítés kérdéseivel Dél-Koreában külön minisztérium foglalkozik a kormányon belül.