Veszély vagy lehetőség?

A magyar kormány célja, hogy az uniós kötelezettségek teljesítése mellett a lehető legönállóbb ESG-keretrendszert dolgozza ki.

– Koronavírus-járvány, ukrajnai háború, energetikai válság: sok minden történt azóta, hogy az Európai Unióban megszületett az ESG-szabályozás ötlete – mutatott rá az „ESG – veszély vagy lehetőség? Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája” című rendezvény köszöntőjében Törcsi Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte:

ezért is érezték fontosnak, hogy külföldi szakértők – többek között német, amerikai és lengyel – osszák meg tapasztalataikat és nézőpontjukat a magyar szereplőkkel.

2021. április 21-én az Európai Bizottság elfogadta a fenntartható finanszírozás csomagot. A megnövelt jogszabályi hatáskör miatt, 2023-tól több mint 50 ezer európai vállalatnak lesz kötelező ESG-vel kapcsolatos közzétételekről jelenteni. Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése.

– Ha azt kérdezik, hogy az ESG veszély vagy lehetőség, akkor én a lehetőség mellett érvelek! – szögezte le már nyitóbeszéde elején Túri Anikó az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Beceptum Central Europe Kft. június 26-i nemzetközi konferenciáján. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára rámutatott, hogy a szabályozás azért is szükséges, mert mérhetővé teszi egy vállalat nem pénzügyi teljesítményét, ami a befektetőknek és fogyasztóknak egyaránt fontos. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós kötelezettségeinek megfelelően már 2023 decemberében elfogadta az ESG-törvényt. Hogy miért ilyen korán?

Mert jó, ha a magyarországi vállalatok felkészültek. Ha előre tudják, mit kell tenniük. Ha a szabályozás egyszerű és átlátható, akkor az javítani fogja a versenyképességüket”

 

– magyarázta.

Egy új piac van kialakulóban, amely az ESG-re épül. Nem mindegy, hogy ebben Magyarország aktív, formáló szereplőként vesz-e részt, vagy csak követjük, netán elszenvedjük mások döntéseit 

– értékelte a gyors magyar reagálást Panyi Miklós is. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese rámutatott, a területen most az élen járunk, amely versenyképességi előnnyel járhat, jelentős új gazdasági lehetőségeket teremthet. – Ne legyünk kishitűek! A magyar megoldások akár nemzetközi, világszinten is alkalmazhatók lehetnek – fogalmazott. A politikus elismerte, hogy a lehetőségek mellett kétségtelenül vannak kockázatok is.

Minden államnak joga, hogy saját szuverenitása alapján határozza meg nemzetgazdasági stratégiáját. A magyar kormány célja, hogy az uniós kötelezettségek teljesítése mellett a lehető legönállóbb ESG-keretrendszert dolgozzuk ki”

– szögezte le.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a családok elkötelezett támogatójaként a magyar kormány a vállalatok családbarát intézkedéseit is figyelembe venné az ESG-értékeléseknél.

Amerikai nézőpont

– Nincs az ESG-ben semmi új, már láttuk ezt a „filmet” – figyelmeztetett kritikus felszólalásában Anthony Kim. Az amerikai Heritage Foundation vendégkutatója emlékeztetett, már a ’70-es években is téma volt, hogy a vállalatoknak nem csak a folyamatos gazdasági növekedésre, hanem a közös társadalmi felelősségre is figyelnie kellene.

A vállalatokra erőltetett, aktivista ESG nem javít a versenyképességen, hanem teher!

– vélekedett.

Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája

A Magyar Országgyűlés az uniós kötelezettségeinknek megfelelően 2023. december 12-én elfogadta a magyarországi ESG-törvényt. Az új szabály célja, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról, illetve, hogy összhangba kerüljön Magyarország az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal. A vállalatoknak így már a 2024-es évre vonatkozóan is beszámolási kötelezettségeik lesznek a fenntarthatósági kockázatokról, illetve az ezzel összefüggő vállalati teljesítményről.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és Beceptum Central Europe Kft. 2024. június 26-án az „ESG – veszély vagy lehetőség? Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája” címmel rendezett nemzetközi rendezvényt, amelyen hazai döntéshozók és külföldi – többek között német, lengyel és amerikai – szakértők, továbbá releváns ágazatok, nagyvállalatok, üzleti szféra képviselőinek részvételével vizsgáltuk meg, hogyan formálják át ezek a szabályok a versenyképességi környezetet, és hogyan segíthetjük elő a fenntartható üzleti gyakorlatok integrálását. 

Rendezvényünket Túri Anikó közigazgatási államtitkár előadása nyitotta meg.

Felszólalt mások mellett Panyi Miklós miniszterhelyettes, illetve Csepeti Ádám, stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár. Panelbeszélgetéseinken olyan meghatározó nagyvállalatok vezetői ütköztetik érveiket, mint a Budapesti Értéktőzsde, a Richter Gedeon, a MOL, az MVM vagy az MBH Bank.