Zenekiadó-óriások perlik a mesterséges intelligenciát lopásért

A világ legnagyobb zenekiadói azért perelnek be két, mesterséges intelligenciát (MI) fejlesztő céget, mert állításuk szerint az MI használatával a felhasználók sértik a jogtulajdonosok érdekeit azzal, hogy a zenéket felhasználva készítenek saját hanganyagokat.

A világ meghatározó zenekiadói és zenei jogtulajdonosai indítottak jogi eljárást két MI-vállalakozás, a Suno és az Udio ellen. A többek között a Sony Musicot, a Universal Music Groupot és a Warner Recordsot tömörítő felperesi  csoport azt állítja, hogy a két vállalat az általuk felügyelt MI-alkalmazásokkal "közel felfoghatatlan mértékben" valósít meg kárukra jogsértést.

"Valósághű" zenék valódi zenék felhasználásával

A kiadók szerint a két vállalat MI megoldásai egyszerűen ellopják a hagyományos értelemben készült, szerzői és kapcsolódó jogokkal védett zenéket, hogy a felhasználók számolatlanul készíthessék el az azokra nagyon hasonlító, de ezért alkotói műnek nem tekinthető műveiket.

A jogtulajdonosok elképesztő összeget: 150 ezer dollár (kb. 55 millió forint) követelnek minden egyes audioanyag után.

A per megindítása a legújabb fejezete annak a közelmúltban kitört csatározásnak, amelyben az egyes alkotások szerzői illetve felhasználási jogait birtokló szervezetek megkérdőjelezik az MI-k jogát a védett produkciók felhasználására. 

Fotó: Possessed Photography  / Unsplash

A helyzet igen összetett, mert jogi értelemben a kiadók a két MI-vállalkozást tudják perelni, miközben állításuk szerint a lopást és visszaélést az MI-k követik el, noha a felhasználók azok, akik létrehozzák MI segítséggel az újabb zenei anyagokat.

A Suno tavaly bemutatkozó megoldását rövid idő alatt nagyon sokan kezdték használni, jelenleg több mint 10 millió regisztrált felhasználója van a hivatalosan zenekészítő segédeszköznek számító zenekészítő generatív mesterséges intelligenciának. A Suno célja az, hogy valósághű alkotások készülhessenek, vagyis az, hogy a vele készült zenéket ne lehessen megkülönböztetni a hagyományos, hangszeres módon, emberi zenészek közreműködésével készített anyagoktól.

A Suno a Microsoft hivatalos partnere, ügyfeleitől havidíjat szed a hozzáférésért, emellett jelentős befektetői támogatást is kapott.

A New Yorkban székhellyel rendelkező Udio szintén komoly befektetőket tudhat maga mögött. Alkalmazásukat idén tavasszal mutatták be. A májusban megjelent BBL Drizzy című szám nagy érdeklődést váltott ki, mivel egyfajta fricskája a Kendrick Lamar és Drake előadók közötti csalási vitának. Ez azért érdemel figyelmet, mert a hiphop stílusú zenét a mesterséges intelligencia alkotta meg.

Tanulás vagy lopás?

A Sony, Universal és a többi nagyvállalat által most indított eljárás az első kommentárok szerint várhatóan új fejezetet fog nyitni az MI és a szerzői jogok történetében. Korábban ugyanis az MI-k úgy használhattak jogvédett anyagokat, ha egyébként a rendszert felügyelők betartják a felhasználásra vonatkozó előírásokat. Ez azonban más eset.

Az MI-k támogatói a gépi tanulást gyakran ahhoz hasonlítják, ahogy az emberek is tanulnak, ideértve, hogy könyveket olvasnak, már elkészült zeneműveket hallgatnak, és esetleg saját alkotásokat is létrehoznak.

Ám az eljárást indító nagy kiadók úgy vélik, hogy itt nem erről van szó. Szerintük ugyanis a két vállalkozás egyszerűen csak pénzt akar keresni a zenéik lemásolásával.

Egyelőre sem a Suno, sem az Udio nem válaszolt a kommentárt kérő sajtómegkeresésekre.