Alig ismeri valaki a semmi közepén épült luxusfővárost

A világ egyik legfiatalabb fővárosának számít a semmi közepén épült Aszatana, ami az elmúlt évtizedekben többször is névváltáson esett át. Kazahsztán dollármilliárdokat költött a településre, így futurisztikus épületek sora emelkedett ki a földből.

A világ kilencedik legnagyobb területű országa, Kazahsztán kőolajban, földgázban, uránban és ásványkincsekben gazdag államnak számít. Kazah urán nélkül a francia atomerőművek sem üzemelnének. 

A 20 milliós ország magyar szempontból sem lényegtelen, ugyanis a Mol az Ural Oil and Gas nevű nemzetközi közös vállalat részeként tavaly megkezdte a gáztermelést az országban, a Rozskovszkij-mezőn.

A 105 méter magas Bayterek a kazah függetlenség szimbóluma.
Fotó: Shutterstock

Az ország egyik érdekessége fővárosa: az észak-kazahsztáni sztyeppén 1830-ban alapított, ma milliós város története során több nevet is viselt. Először Akmolinszknak, a szovjet korszakban pedig Celinogradnak hívták. A Szovjetunió szétesését követően, 1992-ben a függetlenné vált Kazahsztán Akmolának nevezte el a várost, ami fehér sírt jelent.

Az 1990-től tekintélyelvű rendszert fenntartó Nazarbajev 1998-ban tette meg Kazahsztán fővárosává a semleges Asztana néven, ami kazah nyelven fővárost jelent, és az Arab-öböl menti államok mintájára futurisztikus épületeket emeltetett benne, látképet számos felhőkarcoló határozza meg. Az építkezések költségéréről eltérőek a becslések.

Futurisztikus épületek sorát építették fel

Az elemzők szerint Asztana összesen 10 és 30 milliárd dollár (3,6-10,9 ezermilliárd forint) közötti összegbe került az államnak, de az adatokat nem tették közzé a hatóságok. A város extravagáns épületek sorával büszkélkedhet: a 77 méter magas, piramis alakú Béke és Megbékélés Palotáját brit építészek tervezték és 2006-ben avatták fel, összesen 58 millió dollárba (több mint 21 milliárd forintba) kerülhetett.

A létesítményt a Világ- és hagyományos Vallások Kongresszusának rendezésére tervezték, továbbá könyvtár, múzeum és 1300 férőhelyes operaház is működik benne. A városban található a 395 251 négyzetméteres elnöki palota, amely nagyjából nyolcszor nagyobb, mint az 54 900 négyzetméteres Fehér Ház, de azt nem tudni, hogy milyen áron építették, mert nem nyilvánosak az ezzel kapcsolatos számok.

Több, mint 21 milliárd forintba került a Béke és Megbékélés Palotája.
Fotó: Shutterstock

Asztanában van a világ legnagyobb sátra, illetve jurtaszerű építménye: a Khan Shatyr. A létesítmény elsősorban üzlet- és szórakoztatóközpontként funkcionál, az építkezés 400 millió dollárt (146 milliárd forint) emészthetett fel. A fővárosban található Kazahsztán legnagyobb stadionja, a 30 ezer férőhelyes Asztana Aréna, amire 185 millió dollárt fordíthattak.

A főváros emblematikus épülete a Bayterek: a 105 méter magas torony a kazah függetlenség szimbóluma, több mitikus motívummal, de azt nem tudni, hogy mennyibe került. Ellenben a két, 145 és 119 méter magas torony, az üzleti komplexumként funkcionáló Talan Towers 300 millió dollárt kóstálhatott.

Érdemes megemlíteni, hogy a kazah fővárost 2019-ben nevezték át Nurszultan Nazarbajev korábbi államfő tiszteletére, ami az elemzők szerint 125 millió dollárba került, majd három évvel később visszakapta az Asztana nevet, ami hasonló költségekkel járt. A pontos adatok azonban nem ismertek, mert a hatóságok nem tették közzé a számokat.

Az építkezések finanszírozása mindenesetre sosem okozott gondot az energiahordozókban és ásványkincsekben gazdag országnak. Érdekes adalék, hogy a településen télen a hőmérséklet a mínusz 50 Celsius fokot is elérheti, ezzel a világ második leghidegebb fővárosa a mongol Ulánbátor után.