Gusztustalan adót kell majd fizetniük a dán gazdáknak

Hamarosan külön adót kell fizetniük a dán gazdáknak az állataik büfögése, és szellentése után. És ez nem vicc, egy tervezet szerint, amit minden bizonnyal elfogadnak, ez néhány éven belül hatályba lép. Maga a jelenség sem vicc, az állatok emésztése ugyanis nagyon káros a környezetre.

A dán törvényhozás várhatóan elfogadja azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében környezetvédelmi adót kellene fizetniük az állattartóknak a metánkibocsátás miatt. A tervezet értelmében az adófizetési kötelezettség 2030-tól lép érvénybe. Dánia célja, hogy az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását 2030-ra az 1990-es szinthez képest 70 százalékkal mérsékelje. A káros hatású gázok között Dániában a metán nagy arányban van jelen a nagyszámú haszonállat emésztési folyamataihoz köthetően.

A tervezet szerint a gazdáknak 2030-tól 300 korona (ez most kb. 16 ezer forint) adót kellene fizetni évente 1 tonna szén-dioxiddal megegyező mennyiség után.

Egy átlagos dán szarvasmarha nagyjából 6 tonna szén-dioxiddal megegyező kibocsátásért felel évente, mely az állat által felböfögött, illetve bélgázával és a trágyával távozó gázokat jelenti. Dánia szarvasmarha-állománya európai viszonylatban is nagy, az ország jelentős tejexportáló, emellett számottevő a sertéskivitele is. Az adót a juhok, illetve a sertések után is fizetni kell, függetlenül attól, hogy a sertések jóval kevesebb gázt termelnek, mint a tehenek.

Képünk illusztráció
Fotó: Stijn te Strake / Unsplash

Az adó mértéke 2035-től 750 koronára nő, ám a dán jövedelemadónál jelentkező szabályok miatt a tényleges fizetendő költség jóval kevesebb lesz: 120 korona 2030-tól, és 300 korona 2035-től tonnánként – jegyzi meg az Euronews.

Míg a klímaváltozás problémája kapcsán a szén-dioxid nagyobb figyelmet kap a metánnál, utóbbi jóval károsabb hatású, mint a szén-dioxid. Húsz éves távlatban vizsgálva látható, hogy a metán jobban melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. A metánkibocsátás fő helyszínei a mezők, szántóföldek, az állattartás ágazata, de kőolaj- és földgázmezőknél is találhatók úgynevezett metáncsapdák, azaz hatalmas "bezárt" tartalékok, melyek kiszabadulása egyáltalán nem kívánatos.

Egy ENSZ-jelentés szerint a haszonállat-tartásnál jelentkezik az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás 32 százaléka.

A dániai adóval kapcsolatban az is figyelmet érdemel, hogy arról még a gazdálkodók között is konszenzus alakult ki, és nem ellenezték a tervezetet. Ez nem mindenütt volt így: miként az Origo megírta, amikor nemrég Új-Zélandon jelentették be nagyon hasonló adó tervét, a gazdálkodók heves tiltakozással reagáltak arra.