Legalább tucatnyi üzletember több mint ezermilliárd rubelt (11,3 milliárd dollár) keresett tavaly és az idei első negyedévben a Bloomberg által nyilvánosan közzétett információkból összeállított osztalékadatok szerint. Az orosz oligarchák közül sokan szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin elnökkel, és vannak köztük olyanok is, akiket szankciókkal sújtottak a harmadik éve tartó háború következtében.
A lista élén
Hatnapos munkahetet vezettek be bizonyos vállalatok számára július elejétől Görögországban. A legnagyobb ellenzéki párt, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) szerint az intézkedés szégyent hoz az országra.
Voula Kehaíja, a Sziriza szóvivője a Szkai TV-ben úgy fogalmazott:
elfogadhatatlannak tartják a kormány lépését, amely szerintük nevetség tárgyává teszi Görögországot külföldön.
A hatnapos munkahetet csak bizonyos vállalatok számára vezették be, elsősorban olyan munkahelyeken, ahol a hét minden napján, a nap 24 órájában folyik munkavégzés.
Az Eurostat adatai szerint az európai átlaghoz képest a görögöknek már így is hosszabb a heti munkaidejük: tavaly az Európai Unióban Görögországban volt a leghosszabb a munkahét, átlagosan 39,8 óra. A görögök termelékenysége viszont elmarad az uniós átlagtól.
Összesen három együttműködési megállapodást is kötött Mali katonai vezetése a Roszatommal, illetve megvitatták egy kis kapacitású atomerőmű építését is. A tájékoztatás szerint egy orosz tervezésű, kis kapacitású atomerőmű építésének stratégiai projektjén felül a katonai vezetés és a Roszatom képviselői napenergia-hasznosítási, illetve geológiai kutatási projekteket is megvitattak.
A felek megegyeztek a szoros kapcsolattartásban, illetve abban, hogy rendszeresen összehangolják álláspontjaikat a közös munkafolyamat keretében – olvasható az orosz konszern vállalat közleményében.
Jelenleg egyetlen atomerőmű működik az afrikai kontinensen, a dél-afrikai Fokváros közelében, bár a Roszatom már épít egy másikat Egyiptomban.
A kiadó lakások és szobák megfizethetetlenné váltak a fiatalok számára. A spanyol lakásválság miatt az utcákat elözönlötték a hajléktalanok, akiknek már a kormány szociális programjai sem tudnak segíteni. Ezzel párhuzamosan a nyári hónapokban a spanyol gazdaság hatalmas lendületet kap a turizmustól – tavaly ez 164 milliárd euróval fűtötte a gazdaságot –, a kormány pedig idén is rekordmennyiségű látogatóra számít. Ez a két ügy azonban szorosan összekapcsolódik.
Az Airbnb és a Booking.com szálláskereső platformok elterjedésével rengeteg lakás rövid távú, turistákat célzó bérleménnyé vált, ahonnan kiszorulnak a spanyol fiatalok.
A „törpeszállodák” elterjedése akkora nyomást gyakorol a lakhatásra, hogy az utóbbi hetekben több tüntetés is kirobbant olyan nagyvárosokban, mint Madrid és Barcelona, ahol a tömeg lépéseket követelt a kormánytól a bérlakások szabályozására és az árak csökkentésére.
Az Egyesült Államokban a júniusi infláció három százalékra lassult éves szinten, ami tavaly május óta a legalacsonyabb értéknek számít, egyben kedvezőbb az elemzők 3,1 százalékos várakozásánál. Ezzel a harmadik egymást követő hónapban mérséklődött a pénzromlás. A hírre a leggyorsabban az arany reagált, a kurzus simán áttörte az unciánkénti 2400 dolláros határt, jelenleg 2412 dollárnál tart a rali. Eközben 4,184 százalékra zuhant a 10 éves amerikai kincstárjegy hozama. Mint ismert, ez árfolyam-emelkedést jelent a kötvénytípusú befektetéseknél.
Az euró és az angol font kurzusa is kilőtt a dollárral szemben. Az előbbit 1,0891 dolláron váltják a bankközi devizapiacon.
Erősödik a forint is, 392,87-os árfolyamon adják az eurót.
A kínai elektromos járművek egyre nagyobb teret hódítanak a Közel-Keleten és a feltörekvő piacokon, miután az Egyesült Államok és az Európai unió vámokkal sújtotta a távol-keleti országban gyártott autókat.
A Deloitte China által májusban közzétett jelentés szerint Délkelet-Ázsiában a kínai autógyártók tavaly a piac 74 százalékát birtokolták, ami nagy ugrás a 2021-es 47 százalékról. A kínai cégek egyben az orosz autópiac közel felét is megszerezték, a távol-keleti ország vállalatai január és május között 438 ezer járművet értékesítettek Oroszországban, ami éves összevetésben 92,8 százalékos növekedés. A kínai gyártók a fogyasztókat az alacsony áraikkal is vonzanák. Oroszország helyzete speciális: az eurázsiai országot az európai és a japán cégek nagy része elhagyta, emiatt az oroszok a hazaiak mellett csak kínai modelleket tudnak venni.