Jó üzlet a háború az orosz oligarcháknak, lakhatási válság Spanyolországban – heti összefoglaló

Az orosz oligarchák számára is jó üzletnek bizonyul a háború. Görögországban a hatnapos munkahéttel kísérleteznek, ami finoman szólva nem arat osztatlan sikert. A Roszatom Afrikában is szerzett megrendelőket, a spanyol fiatalok lakhatása pedig ellehetetlenül a magas árak és a rövid távú lakáskiadások együttes hatása miatt. A kínai autógyártók más piacokat találtak, így védekeznek az európai védővámok ellen.

Legalább tucatnyi üzletember több mint ezermilliárd rubelt (11,3 milliárd dollár) keresett tavaly és az idei első negyedévben a Bloomberg által nyilvánosan közzétett információkból összeállított osztalékadatok szerint. Az orosz oligarchák közül sokan szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin elnökkel, és vannak köztük olyanok is, akiket szankciókkal sújtottak a harmadik éve tartó háború következtében.  

A lista élén  

Vlagyimir Putyin és Vagit Alekperov. Fotó: Alexey NIKOLSKY / SPUTNIK / AFP

• Vagit Alekperov, a Lukoil olajipari óriáscég fő részvényese és korábbi elnöke állt mintegy 186 milliárd rubel osztalékkal. Az Egyesült Királyság és Ausztrália szankciókkal sújtotta, de eddig elkerülte az amerikai és az európai uniós büntetéseket. 
• A Severstal milliárdosa, Alekszej Mordasov és a Novolipetsk Steel tulajdonosa, Vlagyimir Liszin következik 148 milliárd, illetve 121 milliárd rubel osztalékbevétellel. Mordasov amerikai, brit és uniós szankciók hatálya alatt áll, Liszinre nem vonatkoznak jelentősebb korlátozások. 
• A listán szerepel még Putyin szövetségese, Gennagyij Timcsenko és Tatjana Litvinyenko, utóbbi a PhosAgróban szerzett részesedést még az előtt, hogy férje, Vlagyimir 2023-ban az amerikai szankciós intézkedések hatálya alá került. 

Egy európai országban bevezették a hatnapos munkahetet 

Hatnapos munkahetet vezettek be bizonyos vállalatok számára július elejétől Görögországban. A legnagyobb ellenzéki párt, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) szerint az intézkedés szégyent hoz az országra. 

Voula Kehaíja, a Sziriza szóvivője a Szkai TV-ben úgy fogalmazott: 

elfogadhatatlannak tartják a kormány lépését, amely szerintük nevetség tárgyává teszi Görögországot külföldön. 

A hatnapos munkahetet csak bizonyos vállalatok számára vezették be, elsősorban olyan munkahelyeken, ahol a hét minden napján, a nap 24 órájában folyik munkavégzés. 

Az Eurostat adatai szerint az európai átlaghoz képest a görögöknek már így is hosszabb a heti munkaidejük: tavaly az Európai Unióban Görögországban volt a leghosszabb a munkahét, átlagosan 39,8 óra. A görögök termelékenysége viszont elmarad az uniós átlagtól. 

Atomerőművet épít a Roszatom Afrikában 

Összesen három együttműködési megállapodást is kötött Mali katonai vezetése a Roszatommal, illetve megvitatták egy kis kapacitású atomerőmű építését is. A tájékoztatás szerint egy orosz tervezésű, kis kapacitású atomerőmű építésének stratégiai projektjén felül a katonai vezetés és a Roszatom képviselői napenergia-hasznosítási, illetve geológiai kutatási projekteket is megvitattak. 

A felek megegyeztek a szoros kapcsolattartásban, illetve abban, hogy rendszeresen összehangolják álláspontjaikat a közös munkafolyamat keretében – olvasható az orosz konszern vállalat közleményében. 

Jelenleg egyetlen atomerőmű működik az afrikai kontinensen, a dél-afrikai Fokváros közelében, bár a Roszatom már épít egy másikat Egyiptomban. 

The Military government in Mali and state-owned Russia’s nuclear company, Rosatom, have reached three cooperation deals and discussed projects which included the establishment of a Russian-designed…https://t.co/djUGbvjOFA

— Heritage Times HT (@TheHTAfrica) July 11, 2024

Elözönlötték az utcákat a spanyol hajléktalanok, a turizmus a bűnös 

A kiadó lakások és szobák megfizethetetlenné váltak a fiatalok számára. A spanyol lakásválság miatt az utcákat elözönlötték a hajléktalanok, akiknek már a kormány szociális programjai sem tudnak segíteni. Ezzel párhuzamosan a nyári hónapokban a spanyol gazdaság hatalmas lendületet kap a turizmustól – tavaly ez 164 milliárd euróval fűtötte a gazdaságot –, a kormány pedig idén is rekordmennyiségű látogatóra számít. Ez a két ügy azonban szorosan összekapcsolódik. 

Az Airbnb és a Booking.com szálláskereső platformok elterjedésével rengeteg lakás rövid távú, turistákat célzó bérleménnyé vált, ahonnan kiszorulnak a spanyol fiatalok. 

A „törpeszállodák” elterjedése akkora nyomást gyakorol a lakhatásra, hogy az utóbbi hetekben több tüntetés is kirobbant olyan nagyvárosokban, mint Madrid és Barcelona, ahol a tömeg lépéseket követelt a kormánytól a bérlakások szabályozására és az árak csökkentésére. 

A vártnál jobban lassult az amerikai infláció, erősödik a forint és az arany 

Az Egyesült Államokban a júniusi infláció három százalékra lassult éves szinten, ami tavaly május óta a legalacsonyabb értéknek számít, egyben kedvezőbb az elemzők 3,1 százalékos várakozásánál. Ezzel a harmadik egymást követő hónapban mérséklődött a pénzromlás. A hírre a leggyorsabban az arany reagált, a kurzus simán áttörte az unciánkénti 2400 dolláros határt, jelenleg 2412 dollárnál tart a rali. Eközben 4,184 százalékra zuhant a 10 éves amerikai kincstárjegy hozama. Mint ismert, ez árfolyam-emelkedést jelent a kötvénytípusú befektetéseknél. 

Az euró és az angol font kurzusa is kilőtt a dollárral szemben. Az előbbit 1,0891 dolláron váltják a bankközi devizapiacon. 

Erősödik a forint is, 392,87-os árfolyamon adják az eurót. 

Letarolják a világ többi részét a Nyugaton védővámokkal sújtott kínai autógyártók 

A kínai elektromos járművek egyre nagyobb teret hódítanak a Közel-Keleten és a feltörekvő piacokon, miután az Egyesült Államok és az Európai unió vámokkal sújtotta a távol-keleti országban gyártott autókat.  

A Deloitte China által májusban közzétett jelentés szerint Délkelet-Ázsiában a kínai autógyártók tavaly a piac 74 százalékát birtokolták, ami nagy ugrás a 2021-es 47 százalékról. A kínai cégek egyben az orosz autópiac közel felét is megszerezték, a távol-keleti ország vállalatai január és május között 438 ezer járművet értékesítettek Oroszországban, ami éves összevetésben 92,8 százalékos növekedés. A kínai gyártók a fogyasztókat az alacsony áraikkal is vonzanák. Oroszország helyzete speciális: az eurázsiai országot az európai és a japán cégek nagy része elhagyta, emiatt az oroszok a hazaiak mellett csak kínai modelleket tudnak venni.