A nyári meleg már a múlté: egészségre veszélyes, emberéleteket követelő hőhullámok tombolnak ezen a nyáron is a világ számos térségében. A Föld egyik legmelegebb helyének számító Death Valley-ben egyenesen arra számítanak – a mentőhelikoptereket már be sem tudják vetni a forróságban –, hogy a területen ezen a nyáron megdől a hőmérsékleti világrekord.
Extrém magas hőmérsékleteket persze korábban is feljegyeztek, de az ezen a nyáron is jelentkező hőség nem egyszerűen a higanyszálak még magasabbra szökéséről szól. A tudósok körében széleskörű konszenzus van arról, hogy a hőmérsékleti rekordokat hozó szélsőséges meleg a klímaváltozás miatt jelentkezik egyre hamarabb és tart egyre tovább, sűrűsödő hőhullámokkal.
A jövőben is hasonlóan forrónak ígérkező nyarak bizonyosan számos változást kényszerítenek ki a gazdaságban, miközben a forróság minden évben komoly gazdasági kárt, illetve kiesést okoz.
Az extrém hőséghez köthető károkat általában a biztosítótársaságok számítják ki, modellezéseik olykor alkalmasak arra is, hogy az egész világra megbecsüljék a költségeket.
Például az Allianz 2023-ra készített számítása alapján
tavaly a globális GDP mintegy 0,6 százalékát emésztették fel a hőhullámok, illetve azok következményei.
Az Európában, Kínában, az Egyesült Államokban tomboló hőség az emberéleteken túl növelte az egészségügyi kiadásokat és csökkentette a termelést, országonként változó mértékben. Franciaországban a GDP 0,1 százalékát emésztette fel az extrém időjárás, Kínában viszont a kalkulációk szerint a GDP 1,3 százalékának megfelelő összeget vitt el a pokoli hőség.
Elképzelhető, hogy a 2024-es hőhullámok a tavalyinál is nagyobb arányú költséget jelentenek majd a világnak a globális GDP-hez viszonyítva.
A kutatók egyre pontosabb előrejelzéseket tudnak adni arról is, hogy a gazdaság mely területeit érinti majd a legjobban az egyre forróbb időjárás. Ilyen például a turizmus, amely csak Európában legalább 2,5 ezer milliárd eurós bevételt jelent. Ám az egyre melegebb nyári hónapok miatt számítani kell rá, hogy a hagyományos nyári utazási, tengerparti célpontok helyett – például Olaszország, Görögország – a turisták
egyre nagyobb arányban választanak majd olyan helyeket, ahol elviselhető marad a hőség, és nem halnak bele abba a vakációjukon.
Ez viszont komoly veszteséget jelenthet az érintett országoknak, amelyek gazdasági teljesítményében a turizmus hagyományosan nagy arányt képvisel.
A klímaváltozás hatásaival foglalkozó kutatók egyre biztosabbak abban, hogy a hőségen keresztül a globális felmelegedés áremelő, inflációs hatással bír. Az Európai Központi Bank és a Potsdami Klímakutató Intézet idén tavasszal publikált tanulmányában a szerzők összefüggést találtak a magasabb hőmérséklet és az élelmiszerárak, illetve az infláció alakulása között. Aggasztó, hogy ezt nemcsak a szegényebb (alacsony jövedelmű), hanem a gazdagabb országokra is megtalálták.
Az elemzők számításai szerint az emelkedő hőmérséklet
minden évben 1,2 százalékkal növeli a globális inflációs rátát 2035-ig.
Bár ez egy átlagérték a világra, de némi leegyszerűsítéssel arról van szó – a tanulmány részletezi ezt –, hogy
általában véve drágábbak lesznek a dolgok (főként az élelmiszer), pusztán azért, mert hőség van.
A turizmus átrendeződése és az inflációs hatás csak két olyan terület, amelyen jelentkezni fognak a hőhullámok hatásai.
Mivel a hőség miatt jelentkező károkról első körben a biztosítótársaságok rendelkeznek átfogóbb képpel, érdemes ezt a rövid kitekintést a figyelmeztetésükkel zárni: a cégek jelentős része úgy véli, eljöhet az az időszak, amikor az extrém meleg miatt nem vállalnak fedezetet egyes régiókban az otthonokban vagy gépjárművekben jelentkező károkra. Vagy ha mégis, akkor a hőmérséklethez hasonlóan szélsőségesen magas biztosítási díj ellenében. Ezzel pedig akaratlanul is a hőhullámok okozta kedvezőtlen gazdasági hatásokhoz járulnának hozzá.