Ahogy arról az Origo beszámolt, a CrowdStrike nevű amerikai kiberbiztonsági cég szoftverfrissítésével függött össze a múlt hét pénteken jelentkezett globális informatikai hiba közel 8,5 millió Microsoft-eszközön. Emlékezetes, hogy a szoftverfrissítés miatt ritkán látható káosz lépett fel számos nagy rendszerben: a világ számos pontján szinte teljesen megbénult a légi közlekedés, bankok függesztették fel átmenetileg működésüket, valamint globális eléréssel bíró médiafelületek váltak elérhetetlenné. A hibát szombatra jórészt sikerült elhárítani, de az érintett rendszerek egy része esetében a szokott működési rend csak a hét elejére állt vissza.
A probléma fokozatos felszámolásával egyidejűleg megjelentek az első becslések arról, mekkora kiesést okozott a világnak a szinte példa nélküli hiba. Ennek mértékét legalább 1 milliárd dollárra teszik globálisan, de egyes szakértők szerint ez egy igencsak megengedő összeg.
A gazdasági károk elérhetik akár a több tízmilliárd dollárt
– mondta Nir Perry, a Cyberwrite nevű kiberbiztosítási kockázati platform vezérigazgatója.
A pénteki leállás rengeteg vállalkozásnál azonnali bevételkieséshez vezetett, illetve csökkentette a termelékenységet. A légitársaságok biztonsági okokból rengeteg repülőgépüket a földön tartották, és ez nem csak utasok tízezrei számára jelentett késést, hanem hatással volt a szállítmányozásra is. Több kiskereskedelmi egység pedig ki sem nyitott pénteken illetve szombaton, hiszen a keletkezett hiba miatt nem tudtak volna üzemszerűen működni.
Ami a leállással érintett cégeknél a lehetséges kártérítéseket illeti, alapvető különbség látszik a kisebb vállalkozások és a nagyobb vállalatok, illetve közszolgálati vagy ilyen jellegű feladatokat ellátó intézmények helyzete között.
A kisebb cégek a hiba elsődleges felelőseként megnevezett céghez, a CrowdStrike-hoz fordulhatnak kárigényükkel. A vállalatnak a sajtó már a globális összeomlás napján tett fel ezzel kapcsolatos kérdéseket, de a cég eddig nem közölte hivatalosan, hogyan fogja kompenzálni az ügyfeleit. Számukra nem túl kedvező az, hogy a cég alapvetően csak az előfizetői díjukat köteles visszatéríteni, de nem kell fedeznie a vállalakozások kieső bevételeit.
A kisebb vállalkozások esete akkor válhat igazán izgalmassá, ha úgy döntenek, nem elégszenek meg ezzel, és kártérítési pert indítanak a kiberbiztonsági cég ellen – ahogy az első kommentárok szerint ez valószínűsíthető is.
Ha ön lenne a CrowdStrike ügyvédje, vélhetően egyáltalán nem tudná élvezni a nyár hátralévő részét
– jegyezte meg a várható perekre utalva Dan Ives, a Wedbush Securities technológiai elemzője.
Némileg más a helyzet azon nagyvállalatok, szolgáltatók esetében, melyek rendelkeznek kiberbiztonsági problémákra fedezetet nyújtó biztosítási kötvénnyel. Természetesen a kötvények tartalma sem egyforma, így minden egyes kárigény bejelentésénél a társaságoknak külön meg kell vizsgálniuk, kiterjed-e a kötvény fedezete a mostani összeomlás miatti igényre.
Még túl korai lenne összeszámolni a pénteki fennakadás teljes hatását
– mondta hétfőn az AXA szóvivője, mely az egyik legnagyobb szereplője a kiberbiztosítási piacnak.
A vállalatok ugyanakkor gyorsan lépnek az ügyben. A Bloomberg már pénteken arról írt, hogy a világ legnagyobb biztosítási brókercégének, a Marsh-nak egyik vezetője több mint 75 olyan ügyfélről tud, akik az összeomlás miatt kárigény benyújtására készülnek.
Több szakértő egyetért abban, hogy a pénteki eseményeket még évek múlva is emelgetni fogja a biztosítási szakma, és ennek köszönhetően alighanem jelentősen át fognak alakulni a fedezeti feltételek, a biztosítási díjak szerkezete. Továbbá a kártérítéssel elérhető összegek nagyságára is hatással lesznek a történtek.
A CrowdStrike vezérigazgatóját az Egyesült Államok Képviselőházának belbiztonsági bizottsága kívánja meghallgatni a történtek miatt. Gerorge Kurtz-nak szerdán kell megjelennie a képviselők előtt. Kurtz egyúttal az egyik alapítója is a vállalatnak, akinek a pénteki káosz miatt azonnal óriási összeggel, 300 millió dollárral csappant meg személyes vagyona.