Megtalálták a magyarázatot arra, miért érezzük rövidnek a nyaralásunkat

Beköszöntött a nyár, és sokan vannak, akik már most nyaralni indulnak. De alighanem többen úgy térnek majd haza, hogy a szabadság ideje sokkal hamarabb elröppent, mint a munkaidő szokott - és nemcsak azok, akik nem szeretik munkájukat. Megvan a magyarázat erre a sokak által megélt tapasztalatra.

Sokak számára ismerős lehet egy nem túl kellemes élmény: a nyaralással töltött szabadság végén, hazatérve arról, rövidnek tűnik a pihenésre és feltöltődésre fordított idő, különösen annak fényében, ha utána lényegében azonnal vissza kell térni a munkába vagy az iskolába. Kedvetlenség, magány érzete, sőt, akár depresszió vagy alvászavar is kísérheti a hétköznapokba visszarázódás idejét. Sokan osztják azt a vélekedést, hogy egyszerűen az áll emögött, hogy a nyaralásból visszatérve nem szívesen megyünk be munkahelyünkre. Ám úgy tűnik, a magyarázat inkább az időészlelésben rejlik, és nem azon múlik, mennyire szeretjük munkánkat és munkahelyünket.

Kezdődik a nyár, sokan utaznak távoli országokba (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Vakáció-blues: sokak számára ismerős dallamok

Közhely, de vakációra mindenkinek szüksége van. Például egy 2020-as kutatásban 60 munkavállaló pszichológiai jellemzőit vizsgálták nyaralásuk előtt, alatt és után. Megállapították, hogy a stressz és agresszió szintje lényegesen csökkent a nyaralásuk végére, ahogy arra is fény derült, hogy a nyaralás nyújtotta előnyök nagyobb mértékben jelentkeznek azoknál, akiknek eleve kevésbé stresszes a munkájuk. Ám ha a nyaralás pozitív hatásai igazolhatók, kérdés, miért érzik sokan magukat levertnek, elveszettnek a nyaralás végén.

A jelenséget több néven illetik, melyek főként az Egyesült Államokból, illetve a pszichológiai irodalomból származnak. 

Hívják vakáció-blues-nak, poszt-nyaralási stressznek is, bár hivatalosan még nem tekintik orvosi értelemben is egészségügyi problémának.

Először az 1950-es években foglalkoztak ezzel a sokak által átélt tapasztalattal, de csak az utóbbi évtizedekben, a tömegturizmus felfutása óta veszik komolyabban. Az adatok szerint ugyanis  – mondja Dr. Daniel Glazer klinikai szakpszichológus – egyre több vakációzónál jelentkezik a "vakáció-blues",

Egy 2015-ös átfogó amerikai felmérésben a kutatásba bevontak mintegy 64 százaléka tapasztalta már a jelenséget.

A vakáció-blues-nak a fentiek mellett lehetnek egyéb jelei. Igen gyakori, hogy a nyaralásból hazatérve a kikapcsolódás idejét rövidnek ítéljük meg, majd az emlékeken nosztalgiázva később még jobban felértékeljük, tartalmasabbnak gondoljuk az azalatt szerzett élményeket. Sőt, a nyaralási idő is hosszabbnak tűnhet hetekkel később, mint közvetlen a nyaralás vége után. A pszichológusok szerint ez teljesen megszokott jelenség, és az idő belső megéléséhez van köze. Claudia Hammond brit pszichológus-újságíró egyik könyvében "vakációparadoxonnak" nevezete el ezt a jelenséget.

Sokan kedvetlenek nyaralásuk után a munkahelyükön, később nosztalgiával gondolnak vissza a nyaralási emlékekre (illuszttráció)
Fotó: Shutterstock

Furcsa időparadoxont él meg sok nyaraló

Kétféleképpen ítélhetjük meg az időt. Az egyik módja, hogy megbecsüljük egy tapasztalt vagy előttünk álló esemény idejét. Ez az előretekintő időbecslés. A másik a retrospektív, azaz a visszatekintő időbecslés, például az eltelt nyaralásunkról. Igen ám, csakhogy ebben ez esetben az emlékezetünkre támaszkodva becsüljük meg, mennyi és milyen minőségű idő telt el. Az imént említett "vakációparadoxonért" tulajdonképpen az emlékezetünk felel. 

A nyaralás alatt - szerencsés esetben - annyi élménnyel gazdagodunk, hogy egyszerűen nincs időnk figyelni az idő múlására, amire viszont bőven jut lehetőség egy kevésbé inspiráló munkahelyi környezetben vagy egy egyetemi órán. Némi leegyszerűsítéssel: az idő azért tűnik rövidnek, mert az élményszerzés közepette nem érezzük, hogy telik, ezért észlelésünk szerint az "rövid" volt. Emlékezetünk szerencsére elraktározta azt, ami velünk történt, így amikor később egy unalmas munkanapon az ablakon kitekintve eszünkbe jutnak például tengerparti kalandjaink, 

a nosztalgia mellett könnyen lehet, hogy hosszabbnak tűnik a vakáció ideje, mint közvetlen az utazás vége után. 

Meg kell jegyezni: a vakáció-blues még a munkájukat rajongásig szeretőknél is jelentkezhet, egyszerűen azért, mert a nyaralási élmények egyediségüknél fogva nem összemérhetők a napi rutinnal. Ezekből az emlékezet kevesebbet raktároz el, megélésük mellett általában tudjuk magunkban regisztrálni az idő múlását is. Vagyis: óránkat nézegetni.

Igen vázlatosan összefoglalva, ez áll "de rövid volt ez a nyaralás!", sokak számára ismerős sóhaj mögött. 

Még ha rövidnek is tűnik a nyaralás ideje a végéhez közeledve, agyunk szerencsére elraktározza a velünk történt, jó esetben feltöltő emlékeket (illusztráció)
Fotó: Tron Le / Unsplash

A téma kutatói szerint ugyanez a helyzet áll elő akkor, amikor valaki betegen nyomja otthon az ágyat, csak fordított felállásban. A kényszerű semmitevés közepén úgy érezhetjük, az idő csigalassúsággal telik. Ám még ha hosszú időt is vesz igénybe, amíg meggyógyulunk, az emlékezet miatt az idő utólag rövidnek tűnhet, mivel sokkal kevesebb emlék keletkezett erről az időről még az átlagos hétköznapokhoz képest is. 

Így csökkenthető a nyaralás utáni depresszió

Hozzá kell tenni, hogy ettől függetlenül lehet ténylegesen is rövid a nyaralás ideje, legalábbis azon ajánlásokhoz képest, hogy legalább két hét egybefüggő, lehetőleg nem a lakóhelyen töltött vakációt kellene mindenkinek lebonyolítania a szabadsága alatt. Ez nem mindig kivitelezhető, de vannak más – sokak számára esetleg ismerős – ajánlások, amelyek segíthetnek csökkenteni a vakáció utáni furcsa, kellemetlen érzések esélyét. Ezek mögött tudományos igényű megfigyelések, nem egyszer kutatások eredményei állnak:

• Ma már játszi könnyedséggel készíthetők a fotók az okostelefonokkal, de érdemes más módon is dokumentálni az utazásunkat: nyissunk albumot, emlékkönyvet, melybe illesszünk apró tárgyakat, melyek nem szuvenírek, hanem a vakáció kedves történéseire emlékeztetnek.
• Közhely a tanács, hogy tegyük félre elektronikai eszközeinket a vakáción, de egy 2022-es kutatás eredménye újfent aláhúzza, mennyire fontos tudatosan korlátozni képernyőidőnket. A Washington Egyetem kutatói kimutatták, hogy a disszociációnak hívott jelenség révén maradandó emlék nélkül rengeteg értékes időnk megy veszendőbe a közösségi oldalakat görgetve telefonunkon. S bár a nyaraláson gondolhatjuk úgy, hogy megengedjük magunknak a céltalan görgetés luxusát is, valójában más élményektől vesszük el az időt vele, és mint kimutatták: semmire nem fogunk emlékezni belőle.

Érdemes lehet a fotók mellett más módon is dokumentálni nyaralásunkat (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

• Az ajándéktárgyak vásárlását sokan tudatosan mellőzik, de pusztán pszichológiai értelemben segítenek növelni komfortunkat a magunknak vagy otthoni ismerősök számára vásárolt apróságok.
• Ha tehetjük, iktassunk be a nyaralás és a munkába visszatérés előtt is 1-2 napot otthon az átmenet megkönnyítésére.
• Ne tegyünk fel mindent egy lapra a nyaralásunkkal: az utána következő időszakra is tervezzünk be értelmes, feltöltő elfoglaltságokat, és találkozzunk barátainkkal.
• A munkahelyünkön időben alakítsunk ki olyan pozitív rutint, amit várunk, és amivel simábban vissza tudunk lépni a hétköznapokba.

A vakáció-blues gyakori jelensége, a nyaralási idő rövidnek (aztán később újra hosszabbnak) érzékelése nem ritka jelenség tehát. A kutatók azt tanácsolják, hogy amennyiben nyaralás utáni kedvetlenségünk hosszabb távon sem szűnik meg, úgy érdemes szakember segítségét kérni.