Egy texasi iskola megtiltja a tanulóknak, hogy tiszta feketében járjanak, mondván, hogy az nem tesz jót a diákok mentális egészségének. Az El Pasó-i körzethez tartozó Charles Middle School (a middle school a magyar felsőtagozatnak felel meg) azután döntött így, hogy elharapózott a tanulók körében a fekete ruhák divatja.
A szülőknek írt levelében Nick DeSantis iskolaigazgató azonban ezt a kinézetet a depresszióval, a mentális betegségekkel és a bűnözéssel kapcsolta össze, szemben a boldog és egészséges tanuló ifjúsággal.
A Világgazdaság hivatkozik a BBC beszámolójára, amely szerint az új dress code továbbra is megengedi, hogy a gyerekek egy-egy fekete ruhadarabot felvegyenek és egyes napokon továbbra is szabad tiszta feketében menni.
A tanárok elmondása alapján a fiatalok öltözése akkor kezdett el megváltozni, amikor túlságosan sok stresszel vagy depresszióval küzdöttek.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a felnőtt lakosság 5 százaléka, körülbelül 280 millió ember szenved depresszióban és hatására világszerte több mint 700 ezren követnek el öngyilkosságot évente. A depresszió „gyakori és súlyosan megterhelő pszichiátriai állapot”, melynél sok esetben a gyógyszeres kezelés hatástalan, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva magyar kutatók legutóbb több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
Négy változó mentén vizsgálták a résztvevőket: nemük, negatív érzelmekre való hajlamuk, testzsírszázalékuk és iskolázottságuk alapján sorolták őket csoportokba. Összesen 174 572 nő és 149.879 férfi adatait vetették össze az adatbázisból.
Azt találták, hogy
a magas testzsírszázalék és az alacsonyabb iskolai végzettség együttesen nagyobb kockázatot jelent a depresszió megjelenésében mindkét nem esetében, a nőknél pedig ehhez hozzáadódik a negatív érzelmek túlsúlya (gyakori szorongás, lehangoltság, düh) is.
Ezzel szemben a negatív érzelmeket ritkábban megélő, soványabb és iskolázottabb kutatási alanyok kevésbé voltak hajlamosak erre a betegségre.