Függőleges erdők lehetnek a jövőben

A városok zöldfelülete növelhető lenne azzal, ha a meglévő épületek tetején úgynevezett függőleges erdőket hoznának létre. Egy híres építész kiszámolta, hány toronyház tetején lehetne kialakítani akkora zöldfelületet, mint amekkora a Central Park New Yorkban.

Stefano Boeri olasz építészt egy csapásra világhírűvé tette a milánói Függőleges erdő (Bosco verticale), vagyis az a két toronyház, amelyekben összesen 113 lakás van, és sűrűn telepítettek rájuk növényzetet: mintegy 2100 különböző fa-, cserje- és növényfaj borítja azokat.

Boeri azóta a világ számos pontján tervez hasonló épületeket, nemrég pedig felvetette: mit jelentene, ha elterjedtebbek lennének ezek a házak? A gondolatkísérlet kedvéért vett egy mindenki számára ismert helyszínt, a New York-i Central Parkot, és feltette a kérdést: hány szomszédos toronyházon férne el ugyanannyi fa, mint a hatalmas, 3,4 négyzetkilométeres parkban?

A Promotions.hu idézi az olasz építész számításait, amelyek szerint 

a Central Parkban mintegy 18 ezer fa van, és becslése szerint elég lenne húsz, legalább kétszáz méter magas toronyházat megpakolni fákkal, hogy ugyanakkora zöldfelületet alkossanak. 

A fákkal és az egyéb növényzettel együtt a két milánói torony felér öt hektár (durván öt futballpályányi) parkkal. És itt van a lényeg Boeri szerint: öt hektár az 50 ezer négyzetméter, míg a tornyok összesen csak ezer négyzetméternyi helyet foglalnak el a városban.

A meglévő épületállomány „függőleges erdősítésében” óriási lehetőségek vannak – kérdés persze, az épületek mekkora hányadánál valósítható ez meg. A függőleges erdőnek természetesen számos más előnye is van: élhetőbb lakókörnyezetet jelent, csökkenti a zajt, a port, a légszennyezettséget, és jelentősen javítja a biodiverzitást.

Egy érdekes gondolatkísérlet keretében kiszámolták, hány épület tetejére kellene fákat telepíteni, hogy ugyanakkora zöldfelületet hozzanak létre, mint amekkora a Central Parkban található
Fotó: Shutterstock 

A függőleges kertek egy ideje a zöld építészet egyre népszerűbb irányvonalát jelentik.  De hogyan is "működnek" ezek a függőleges erdők? Erről a már említett két milánói toronyház példáján kaphatunk képet. A Bosco Verticale több mint húsz emelet magas tornyai - 110 és 76 méteres lakóházak - hatalmas zöld oszlopokként emelkednek ki a városi rengetegből. 

A lakóházak erkélyeire és tetejére 900 fát (3, 6 és 9 méteresek) és számos cserjét, valamint virágos növényt telepítettek.

A sűrű növényzet egyedülálló mikroklímát hoz létre az épületekben, csökkentve a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok hatásait. 

Szennyeződéseket és szén-dioxidot köt meg, ezáltal megtisztítja a levegőt, továbbá hangszigetelő hatása is van. Nyáron a fák árnyékot biztosítanak a melegben, míg télen, mikor már lehulltak a leveleik, beengedik a napfényt a lakásokba.

Bosco verticale
Fotó: Shutterstock/Copyright (c) 2020 Radu Bercan/Shutterstock.

A növények locsolását a házban keletkező szürkevízzel tervezik megoldani. (Ez olyan használt víz, amit meginni nem lehet, de alkalmas például öntözésre, felmosásra, vécéöblítésre.) Az épületek energiaellátását napelemek biztosítják.