Felhatalmazást adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek a kormány, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és a munkavállalókkal. A kormány célja, hogy a kiszámíthatóság jegyében többéves bérmegállapodást kössenek a felek – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. A tárcavezető jelezte: tisztában vannak azzal, hogy a munkaadók és a szakszervezetek döntenek a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről, ám a kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy nagyarányú emelésre kerüljön sor.
Nyár közepe óta tartanak a minimálbér-tárgyalások a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek feladata a mindenkori minimálbér és garantált bérminimum mértékének meghatározása. Már túl vannak két háromoldalú tárgyalási fordulón, továbbá egy kétoldalú egyeztetésen is.
Az eddigi reakciókból úgy tűnik, hogy már szeptember elejére körvonalazódik az elvi megállapodás a szociális partnerek között, így minden esélye megvan annak, hogy 2016 után egy újabb hároméves bérmegállapodást kössenek a felek, amelynek a végén, 2027-re a hazai átlagkereset 50 százalékára emelkedhet a minimálbér. Szintén ennek a megállapodásnak lenne a része a garantált bérminimum megszüntetése is, amely egyelőre a leginkább vitatott pontja a tervezetnek, de már nem veti el egyik oldal sem.
A szakmunkás-minimálbér megszüntetése már tavaly is felmerült, azonban mindkét oldalon volt olyan szereplő, amely határozottan elzárkózott ettől, míg a munkavállalók részéről a Magyar Szakszervezeti Szövetség, addig a vállalkozók oldalán az Áfeosz-Coop Szövetség ellenezte.
A kérdésben sokat haladtak előre, a gordiuszi csomót úgy vágnák át, hogy maradna a 2007 óta létező szakmunkás-minimálbér 2027. január elseje után is, viszont azokban az ágazatokban, ahol sikerül fejleszteni a párbeszédet a következő három évben, a helyét a tarifák váltanák fel – mondta korábban Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Így testre szabottan, saját képzettségnek megfelelően, az ágazatokra jellemző garantált bérminimumtételt lehetne meghatározni.
A helyzetet bonyolítja, hogy léteznek az ágazatipárbeszéd-bizottságok 2009 óta, a valóságban azonban ezek nem működnek, pedig lényegében rájuk épülne az új rendszer. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője a Világgazdaságnak korábban azt hangsúlyozta, hogy mindez csak akkor jelent alternatív megoldást, ha ehhez jogszabályokat is módosít a kormány.
Ez feltétele is a hároméves bérmegállapodásnak. Ha azt látjuk ugyanis, hogy sem a munkadói oldal, sem a kormány részéről nincs késztetés erre vonatkozóan, akkor teljesen más szisztéma alapján kell folytatni a jövő évre szóló minimálbér-tárgyalásokat
– tette világossá szeptember elején Mészáros Melinda.
Konkrét számokról ugyan még nem esett szó az eddigi tárgyalásokon a minimálbér-emelés mértékét illetően, azonban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: ha munkaadók és a szakszervezetek abban állapodnak meg, hogy az átlagkereset 50 százalékára kell 2027-ig emelni a minimálbért, akkor a következő három évben 11-12 százalékos minimálbér-emelés kivitelezhető.
A miniszter szavai azért is lényegesek, mert ha a felek abban egyeznek meg, hogy 12 százalékkal emelkedik a minimálbér, akkor 2025. január elsejével a minimálbér a jelenlegi 266 800 forintról 298 816 forintra emelkedne, aminek a nettója 198 713 forint lenne.
A garantált bérminimum már nehezebb kérdés, ez ugyanis sokkal több embert érint, tehát a munkáltatói oldal kisebb emelésben lesz érdekelt. Konkrét emelési mérték még nem hangzott el, így megbecsülni is nehéz, hogy a mostani 326 ezer forintos bruttó bér mennyi lehet 2025. január elsejével.