Az építési teljesítmény akkor zsugorodik, amikor sok-sok új lakásra lenne szükség: súlyosbodik a lakáshiány. A probléma nem kizárólag német, a Világgazdasági Fórum szerint világkrízisről van szó, naponta kellene építeni 96 ezer új lakást, de a becslések szerint kevesebb mint 18 ezer épül. A németeknél ennek a tetejébe még vissza is esik a volumen.
Az égető erejű szükséglettel a háttérben a hatékonyság javítása elkerülhetetlen.
A mérföldkő a tömeg- és moduláris gyártás az építőiparban.
A moduláris annyit jelent, hogy előregyártott modulokból, azaz épületegységekből összeállított – jól ismert szavunkkal: "panel".
Nem ugyanarról van szó, mint amit Magyarországon és a régióban már az 1960-as évektől megismerhettünk, házgyári betonpanelekből gombamód szaporodó panelháznegyedek formájában (és persze Nyugat-Európában is nagy számban épültek paneltömbök). A technológiák azóta sokat változtak. Az előregyártott egységekből való építkezés már korábban is ismert módszer volt Nyugaton is, és a panelrengetegek hőskorának lecsengése után sem állt le. A lakások, házak építésében azonban a jómód új igényeket szült: a német építtetők jó ideje az egyedi megoldásokat részesítik előnyben, a sablonost nem kedvelik.
A Világgazdaság cikke arra is kitér, hogy Európában először a dánok találtak rá a régi-új útra. Dániában már odáig jutottak el, hogy a lakásépítések 40 százaléka tömeggyártás-alapú. Ez azt jelenti, hogy az építkezési munka jelentős része nem a telken zajlik, hanem házgyárakban, ahol nagy építőegységeket, akár egész szobamodulokat állítanak elő tömegtermelésben, majd az építési helyszínre szállítják, ahol a „legóelv” alapján összerakják a házat.
Nem feltétlenül a sokak által rondának tartott régi lakótelepek visszatérésére kell gondolnunk.
A legóelv azt jelenti, hogy az elemek variálhatók. A dániai Billund különlegessége és büszkesége a Legoland és a Lego csoport székhelye közelében elemekből összevariált Lego Ház.
Szakértők szerint a német építőiparnak óriási szüksége van a hatékonyság növelésére, ráadásul nem is csak a lakások esetében, hiszen Franciaországban például már az autópályák hídjai is régóta tömegtermelésben készülnek.